01. Váratlan fordulat

Váratlan fordulat

Tegyünk egy nagy időutazást! Időszámításunk előtt a 7. század utolsó éveiben a júdeai királyi udvarba érkezünk. Itt, az udvarban több nemesi származású fiatal él, akik 16-17 évesek. Látszólag szép jövő vár rájuk. Egy furcsa, eddig még nem látott eseménynek lehetnek éppen a tanúi, amint a babiloni seregek körülvették Jeruzsálemet. Ha az ostrom kudarcot vall, akkor Dániel és társainak reménye – jövőjüket illetően – megvalósul. De ha a főváros elesik, reményeik is porrá lesznek. Egy ostromlott városban élni bizony nem leányálom! Fogytán az ennivaló, meg a víz. Bármelyik pillanatban kitörhet valamilyen járvány. Dániel és társai hősiesen viselik a nehézségeket, abban bíznak, hogy a város megszabadul, és minden mehet tovább a maga rendjén. Újra és újra imában fordulnak Istenhez, hogy segítsen legyőzni az ellenséget. Népük történelmében sokszor fordult elő, hogy Isten a túlerő ellenére is győzelemre segítette népét.

A Vörös tengeri átkelés, győzelem a kánaáni törzsek felett, az asszír ostrom alóli szabadulás, mind-mind olyan események, amelyek bátorították Izrael fiait, hogy Isten most is megteheti.

De vajon mit fog tenni? Dániel, és valószínű, hogy minden jeruzsálemi lakos abban reménykedett, hogy Isten megint megmutatja hatalmát, úgy, mint régen. Sajnos azonban nem ez történt. A város elesett. Dániel és barátai fogságba kerültek. Minden reményük szertefoszlott. A katonák Jeruzsálem lakóinak egy részét rabszíjra fűzték, és elvitték. Köztük volt Dániel, Ananiás, Misáel és Azariás.

Hosszú, nehéz vándorlás következett Babilóniába. Az úton rengeteg kérdés vetődött fel Dániel és barátai fejében.

-          Hol volt Isten?

-          Miért engedte ezt meg?

-          Mi lehet az oka?

-          Miért tudta egy pogány nemzet legyőzni Isten népét?

-          Miért győzött a rosszabb erkölcsű, istentelen nemzet?

Mire megérkeztek Babilonba, Dániel és társai elhatározták, hogy bár nem nagyon értik az eseményeket, azt, hogy mi történik velük, de bármilyen körülmény közé kerüljenek is, hűségesek maradnak a menny és a föld Istenéhez, akit eddig is szolgáltak.

Minket is érnek, érhetnek váratlan, előre nem látható események, helyzetek. Talán nem találjuk az okát, nem látjuk a célját annak, ami velünk történik. Akkor járunk el helyesen, ha ezek ellenére igyekszünk hűségesek maradni Istenhez.