05 Az utolsó lakoma
Dániel szeminárium
Dániel 5. fejezet
AZ UTOLSÓ LAKOMA
Az 5. fejezet Babilonban, a palota vendég-csarnokában játszódik. A dátum - Kr.e. 539. októbere. Eddig Dániel próféta könyve már 66 év eseményeit foglalta írásba.
1. fejezet - Kr.e. 605. - Nabukodonozor látogatása Jeruzsálemben; héber ifjakat hoz fogságba.
2. fejezet - Kr.e. 603-602. - Nabukodonozor álma
3. fejezet - Kr.e. 594(?) - Nabukodonozor állóképe
4. fejezet - Kr.e. 568(?) - Nabukodonozor második álma
5. fejezet - Kr.e. 539. - A lakoma
Nabukodonozor 23 éve halott és a birodalom hanyatlóban van. Több hozzá nem értő uralkodó próbálkozott már, de nem tudta tovább építeni Nabukodonozor örökségét. A jelenlegi uralkodó, Nabunaid fia, Nabukonodozor unokája, Belsazár.
1. Tudva, hogy Babilon egyszerűen bevehetetlen, mit tett Belsazár? Dán 5:1.
_________________________________________________________
2. Utolsó részeges és kéjes orgiájukon milyen istenkáromló dolgot tett Belsazár és az ô tivornyázó emberei? Dán 5:2-4.
_________________________________________________________
Babilon falai óriási méretűek és erősek voltak (néhol még a 7-8 méter szélességet is elérte). A raktárak csak úgy duzzadtak az élelem mennyiségétől. Az Eufráteszben hömpölygött a víz. Évek telnének el, míg Babilon elesne. Van-e jobb módja az ünneplésnek, minthogy isteneiknek mondott pohárköszöntőjüket olyan pohárral tegyék, amelyek egy meghódított nép szent helyéről valók. Egy utolsó nyilatkozat volt ez, amelyben megmutatkozott erejük és gyalázatosságuk.
3. Miközben a Jeruzsálemi templom serlegeivel pohárköszöntőt mondtak arany, ezüst, bronz, vas, fa és kő isteneiknek, mi történt és miért? Dán 5:5-6.
_________________________________________________________
Belsazár gazdagságot és hatalmat ígért a királyságban annak a személynek, aki megfejti az írást a falon. De senki sem tudta megoldani a rejtélyt.
4. Végül ki jött a terembe, és mit mondott? Dán 5:10-12.
_________________________________________________________
Dániel ekkoriban nyolcvanas évei körül lehetett, de még mindig olyan bátran szolgálta Istent, mint régen. Ahogy Dániel bevezető mondatát olvasod a királyhoz (17. vers), könnyű meglátni, hogy az öreg prófétát nem nagyon nyűgözte le Belsazár viselkedése, ígérete és cselekedetei.
AZ ÍRÁS
5. Tulajdonképpen mi volt a falra írva? Dán 5:25.
a) ______________________________________________________
b) ______________________________________________________
c) ______________________________________________________
6. Dániel szerint mit jelentenek ezek a furcsa szavak? Dán 5:26-28.
Mene ____________________________________________________
Tekel ___________________________________________________
Peresz __________________________________________________
Belsazár tudott Nabukodonozor Istennel való összeütközéséről (Dán 5: 18-22.), de nem törődött vele. Istenkáromlást követett el azzal, hogy erkölcstelenségében a pogány isteneket a szent edényekkel tisztelte meg. Amikor a szent dolgokat ilyen mértékben meggyalázták, Isten közbelépett.
7. Így Dánielt bíborba öltöztették, és a királyság harmadik leghatalmasabb emberévé tették. De meddig állt fönn még ez a királyság? Dán 5:30.
_________________________________________________________
Az Eufrátesz októberben mindig apad. Herodotos és Xenophon (ókori történetírók) feljegyezték, hogy Dárius médó-perzsa uralkodó hadvezére: Cyrus - ideiglenesen elterelte a folyó vizét, így a katonák átvonultak a térdígérő vízben. Felfedezték, hogy a folyókapuk még nyitva voltak, így bejutottak az utcákra meglepve a gyanútlan őrséget.
Mint ahogy Nabukodonozor álmában történt, az arany fejet felváltotta az ezüst mellkas és karok.
538-ban foglalták el a médek Babilóniát. Ekkor Dárius, a méd uralkodó 62 éves volt.
Így olvashatunk erről:
„A király még az ünnepség csarnokában volt, körülvéve azokkal, akiknek sorsa megpecsételődött, amikor egy hírnök közölte vele, hogy „bevétetett az ő városa”, elfoglalta az ellenség, akinek cselfogásai ellen olyan biztonságban érezte magát… Mialatt ő, és főemberei JAHVE szent edényeiből ittak, és dicsőítették ezüst és arany isteneiket, a médek és a perzsák – az Eufrátesz vízét medréből elvezetve – bevonultak az őrizetlen város belsejébe. Cyrus serege már a palota falai alatt állt; a várost megtöltötték az ellenség katonái „mint a sáskák” (Jer 51:14), és diadalittas ordításuk túlharsogta a megdöbbent tivornyázók kétségbeesett kiáltozását.
„Ugyanazon az éjszakán megöleték Belsazár, a káldeusok királya”, és idegen uralkodó ült a trónra.” (E.G.W. PK. 328.)
De ebben a történetben több van, mint ahogy először gondoljuk. A valóságos Babilon bukása kulcs ahhoz, hogy megértsük a lelki Babilon bukását a végidőben.
MEGJEGYZÉSEK DÁNIEL KÖNYVE 5. FEJEZETÉHEZ
1. Az 5. fejezet üzenete egyaránt prófétikus és személyre szóló. Prófétikus nézőpontból különös figyelmet érdemel, ami Babilon bukásáról van feljegyezve:
a) Ami szent volt, azt káromolták
b) Isten végső ítélete megnyilatkozik
c) az Eufrátesz folyó kiszárad
d) Cyrus meghódítja Babilont
e) Dániel megmenekül - egy nyilatkozat készül, melyszerint a zsidók visszatérhetnek Jeruzsálembe.
Nem véletlen hogy a Jelenések könyve a Dániel 5. fejezetét használja fel a világ végének ábrázolására. A Jelenések 13. és 16. fejezete állítja, hogy:
a) Azt, ami szent - káromolják, meggyalázzák. A menny pecsétjét meghamisítják, és egy bélyeg kerül azokra, akik elutasítják Istent. A világ kényszerítve lesz, hogy egy ember-alkotta képet imádjon. Ebben az időben, a végidők Babilonja a béke és biztonság idejét sietteti, de ehelyett hirtelen pusztulás éri utol őket. (1Thessz 5:3.)
b) Isten végső ítélete megnyilatkozik. A Jelenések 16. fejezete rámutat a hét csapásra, mikor Isten megmutatja a világnak, hogy bizonyosan Ő irányít mindent, minden időben.
c) a hatodik csapásban az Eufrátesz kiszárad (Jel 16:12.) Ahogy az Eufrátesz az életet jelentette Babilon számára, hisz segítségével történt a kereskedelem, a közlekedés, az öntözés stb., így a 6. csapásban, az Eufrátesz ad életet és segítséget a lelki Babilonnak - mikor ez kiszárad, a lelki Babilon összeomlása elközelgetett.
d) Ésaiás próféta úgy említi Cyrust, mint szabadítót. (a „Messiást” szimbolizálja). (Ésa 44:28; 45:1-4.);
I. Nevének jelentése 'a nap'
II. Isten 'pásztoromnak' 'felkentnek' hívja
III. Ő és az őt követő királyok keletről érkeztek
IV. Legyőzi Babilont, Isten népének elnyomóit
V. Általa Isten népe visszatérhet az ígéret földjére, Jeruzsálembe
A Jel 16:12 azt mondja, hogy az Eufrátesz kiszárad, hogy utat készítsen a kelet felől érkező királyoknak. Sokan úgy tekintenek keletre, mint Jézus eljövetelének irányára.
A Lk 1:78-ban ezt írja: Jézus "meglátogat minket a naptámadat a magasságából”. Jézust a kelő napnak nevezik, amelyik keletről jön fel.
e) Amikor Jézus – az igazi Király – kelet felől megérkezik, legyőzi a lelki Babilon kényszerítését, és elviszi népét – a lelki Izraelt –, otthonukba, a megígért mennyei Kánaánba, az új Jeruzsálembe.
2. A királynő valószínűleg Nabukodonozor király özvegye lehetett, akinek tudomása volt Dánielről, és az ô Istenéről, s hogy mi történt néhai férjével, Nabukodonozor királlyal.
3. E történet személyes alkalmazása nagyon világos. Van néhány nyilvánvaló figyelmeztetés ebben a fejezetben. "Belsazár emlékezett nagyapja végzetére, mégis azon az úton lépkedett, ahol egyszeriben mocsárban találta magát. A bűn oly vakká tesz bennünket, hogy érzéketlenné válunk a jó tanácsokkal és dorgálásokkal szemben. Észhez kell térni, még mielőtt elhisszük a kígyó csábításait, akit ördögnek vagy Sátánnak neveznek.
A részegség, a bálványimádás, a dorbézolás, a bukás, közeli jó barátok.”
Nem véletlenül hangsúlyozza a könyv eleje az önkontroll szükségességét az evésben, ivásban. Férfiak és nők, akik nem tudnak uralkodni étvágyukon, ritkán türelmesek, béketűrők. A nagyevők és nagyivók ritkán nagyok egyéb dolgokban. Számukra a tiszta keresztény jellem elérése teljességgel lehetetlen.
Krisztus első eljövetele előtt Keresztelő János úgy jelenik meg előttünk, mint egyszerű, mértékletes ember (Mt 3:4.)
Az utolsó időben sem érhetjük be ennél kevesebbel. "Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére míveljetek.” (1Kor 10: 31.) Mi mindannyian királyok vagyunk, akiknek szent eszközök vannak a birtokában. Pál azt mondja, hogy a test Isten temploma (1Kor 6: 19-20), és Isten elpusztítja azokat, akik ezt a templomot rombolják. Ez olyan biztos, mint ahogy Belsazárt megbüntette a jeruzsálemi templom szent edényeinek meggyalázása miatt.