Isten terve a házassággal

Az első házasság (1Móz 2:18-23), amelyet az Édenben kötöttek meg, amikor a bűn még nem torzította el az embert, mutathatja meg leginkább azt, hogy mi Isten terve a házassággal.

1. Teljessé teszi az ember boldogságát. „Nem jó az embernek egyedül.” (1Móz 2:18) Ádám számár még az Éden körülménye sem nyújtott volna tökéletes boldogságot. Szüksége volt hozzá hasonló természetű lényre, akit szeressen, s aki viszontszeresse.

2. Alapja a gyermek születésének és nevelésének. „Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a Földet.” (1Móz 1:28) Eszerint a házasság és a gyermekáldás kezdettől fogva együvé tartozik.

3. Képviselni Istent. „Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állaton.” (1Móz 1:28/b) Isten megbízásából, az Ő nevében kell „művelni és őrizni” a ránk bízott természetet. Ezenkívül az evangélium hirdetésével és az önzetlen jó cselekedetünkkel Istent képviseljük.

4. Ki kell egészíteni egymás életét. „Sem férfi nincs asszony nélkül, sem asszony nincs férfi nélkül az Úrban.” (1Kor 11:11) Jellemformáló eszköz megtanulni a másikért és a másikkal élni.

5. Ki kell ábrázolnunk Krisztus és az egyháza kapcsolatát. Az efézusiakhoz írt levél 5. fejezetének 32. verse szerint a házasság nagy titok, élő jelkép. Krisztus szereti, vezeti és szolgálja az egyházat. A férj szeresse, vezesse, szolgálja a feleségét. Az egyház engedelmeskedik, alárendeli magát Krisztusnak. Az asszony engedelmeskedik, beleilleszkedik a férj által adott sémába.

„Krisztus, aki Évát hitvestársként adta Ádámnak, az első csodatettét egy menyegzői lakomán vitte véghez. A nyilvános működését lakodalomban kezdte, ahol barátok és rokonok együtt örvendeztek. Ezzel szentesítette a házasságot, és egyben elismerte, mint olyan intézményt, amelyet Ő maga alapított. Elrendelte, hogy a férfiak és nők szent házasságban egyesüljenek, családot alapítsanak, amelynek tagjait – a becsületesség koronájával a homlokukon – a mennyei család tagjainak kell tartanunk. Krisztus megtisztelte a házastársi viszonyt azzal is, hogy közte és a megváltottai közötti kapcsolat egyik szimbólumává tette. Ő maga a vőlegény, az egyház a menyasszony, akiről, mint a választottjáról, ezt mondja. »Mindenestől szép vagy, én mátkám, és semmi szeplő nincs benned!« (Ének 4:7)

Krisztus »szerette az egyházat, és Önmagát adta azért, hogy megszentelje, megtisztítsa... hogy szent és feddhetetlen legyen. Úgy kell a férfiaknak szeretni az ő feleségüket.« (Eféz 5:25-27) A családi kötelék a legszorosabb, a leggyöngédebb és legszentebb minden kötelék között a Földön. Isten az emberiség áldásául szánta. És áldás is mindenütt, ahol csak értelmesen, Isten ismeretében és az azzal járó felelősséget kellőn mérlegelve lépnek a házasság kötelékébe.” (Ellen G. White: Válaszd az életet! 19. oldal)

Megbeszélendő kérdések

● Mi Isten terve a házassággal?

● Az a tény, hogy Isten Jézus és az egyháza közötti kapcsolat szimbólumává tette a házasságot, mire indít?

● Ki a „harmadik” a házasságban?

● Hogyan lehet jelen Jézus a házasságban?

További tanulmányozásra

Eféz 5:22-33; Kol 3:18-19; Jel 19:7-9

Ajánlott irodalom

Ellen G. White: Válaszd az életet! Advent Kiadó, Budapest, 1990

Felhasznált irodalom

Dr. Török István: Etika. Free University Press Amsterdam, 1988

Ellen G. White: Válaszd az életet! Advent Kiadó, Budapest, 1990

Dr. Pálhegyi Ferenc: Keresztyén házasság. A Református Zsinati Iroda sajtóosztálya, Budapest, 1992