A kitartó munkás

„Aki a szelet nézi, nem vet az; és aki sűrű fellegre néz, nem arat.”

Prédikátor könyve 11:4.

Kifogások!

Hidd el, meg tudom magyarázni, hogy most miért nem…

tudok elmenni,

megírni azt a rég akart levelet,

meglátogatni…

Nincs időm!

Percre be vagyok osztva!

MOST nem lehet!

MAJD!

Ha a szelet – a körülményeket nézed – nem vetsz. Kifogás mindig akad bőven!

Lehet, holnap már KÉSŐ!

Indulj el  MA!

Hidd el – kisüt a NAP!

FOGADALOM

Hányszor kél szívedben erős fogadalom:

„Holnaptól kezdődőn nem így telik napom.

Megyek beteghez, szegényhez, árvához,

Viszek vigasztalást, kiáltom: ’Imádkozz’!

Reggel elindulok, holnap véghezviszem,

Nem hagyom már tovább, nyugtalan a szívem.

Beosztom időmet, jusson Jézusomnak,

Viszem ígéretit és hívását sokaknak.”

Szíved tenni készül nyomor és könny láttán,

Indulnál … nem lehet, meggátol a Sátán.

Legtöbb tennivaló mindig akkor kerül,

Ha ki segítni kész, éppen útra készül.

Vendég is érkezik: „csak éppen egy szóra!”

Egy szóból mégis lesz nem egy, de két óra.

Hivatalos ügyek, vagy harag, lárma,

S ha még lenne más is, mind utadba állna.

Csakhogy ne indulj, halaszd el máskorra,

Majd még lesz alkalom, lesz még szükség szódra,

Miért éppen mostan? (Jön így a gondolat)

Csak maradj nyugodta. Így telik el a nap.

Napokból a hetek, hetekből hó s évek.

Így érjük meg lassan tétlenül a véget.

Testvér éber legyél, határozott, s vigyázz!

Sokat imádkozzál, jól lépj, és ne hibázz!

Az évek eltűnnek, a vég jön váratlan,

Koporsód indul már, s mindennek vége van…

S Ki élted fájáról sok gyümölcsöt remél,

- Jézus - búsan mondja: „Csak levél… csak levél!”

                                                                       Balázsy Károly