A Teremtő bölcsessége

"Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a Föld a te gazdagságoddal." (Zsolt 104:24)

Önkéntelenül az alábbi ének jutott eszembe, amikor a fenti igeverset olvastam.

Nagy Istenem, ha nézem a világot,
Melyet teremtett szent "legyen!" szavad.
Ha itt a földön millió lényt látok,
Kiket igazgatsz, táplálsz egymagad.

Refr: Szívem feléd ujjong örömtele:
Mily nagy vagy Te, mily nagy vagy Te!
Szívem feléd ujjong örömtele:
Mily nagy vagy Te, mily nagy vagy Te!

Ha nézek föl, az ég dicső boltjára,
Hol tündököl csodás csillagsereg,
Hol pompás két aranyhajóként járva,
A nap s a hold az űrben fönt lebeg.

Uram, Igédben, hogyha megtalállak,
Ha látom ott kegyelmes tetteid.
Választott néped, amint egyre áldod,
Türelmesen viselve bűneit.

Ha Jézust látom, itt a földön járva,
Alázatos, türelmes szolgaként,
Látom, hogy áldást áraszt a világra,
S kereszthalálra adja életét. 

Refr:

Lehet, kissé régies a fordítás, de kifejezi azt, amit a zsoltáros is szeretett volna. Mindent bölcsen alkottál meg, Uram. És én ennek a hatalmas Alkotónak A GYERMEKE vagyok. Hát nem csodálatos?

Ma, amikor elindulsz innen, vegyél a kezedbe, vagy nézz meg aprólékosan bármit; egy szál virágot, egy falevelet vagy egy anatómiai képet az emberi test felépítéséről. Próbáld meg "megszámolni", felsorolni, hogyan alkotta meg Isten! Csodálkozz... és ujjongj! Adj hálát minden gazdagságért, ami csak eszedbe jut ebben a pillanatban. Nézz körül, Isten alkotásával van tele egész környezeted!

Engedd, hogy a szívedig érjen a hála; hogy jól kezdődjön ez a nap!