Gabonatárolók

Az országban utazva számos helyen látunk magasba emelkedő beton építményeket: gabonasilók. Ezekben (is) tárolják a mindennapi kenyérnek való búzát, hogy aratástól aratásig folyamatos legyen az ellátás.

József történetét olvasva láthatjuk, hogy annyi gabonát halmozott fel, hogy nem tudták már számbavenni. (IMózes 41:49.)

Hogyan tárolták a bibliai időkben a gabonát?

Az egyiptomi ábrázolások és régészeti leletek alapján azt mondhatjuk, hogy az alföldi kemencéhez hasonlító építményeket építettek, amelyek természetesen jóval nagyobbak voltak a kemencénél. Tehát henger alakú, a tetején kúpszerűen legömbölyített formával. Két nyílása volt. Fent, ahol a gabonát betöltötték, és lent, ahol kieresztették egy elzáró szerkezet segítségével. A működési elv hasonlított a mi hombárunkhoz. A feltöltéshez létrát használtak, aminek a segítségével érték el a felső nyílást.

Hasonló elven működtek a földbe vagy sziklába vájt tárolók is.

Némelyikhez spirálisan emelkedő rámpát építettek, hogy szamárral is fel lehetett jutni a tetejére, hogy a gabona betölthető legyen.

Az egyiptomiak számára a macska szent állat volt, ami valószínű, hogy fontos feladatából adódott: a rágcsálók elleni védelmet látta el a gabonatárolóknál. Az egyiptomiak macskaszeretete és tisztelete ide vezethető vissza.

Kisebb mennyiségű gabona tárolásához korsó formájú, sok esetben díszített edényeket használtak.

Nincs új a nap alatt. A mi betonsilóink is hasonló elven működnek, mint az egyiptomiak, csakhogy gépek töltik és ürítik azokat.

Gyürüs István