Harcmező vagy virágoskert?

Hol szeretnél inkább lenni? Egy harcmezőn vagy a virágoskertben? Hát persze, hogy az utóbbiban! Érezni a rózsák illatát, gyönyörködni a bársonyos árvácskában, megcsodálni a gyöngyvirágot. Szemlélni a kúszó muskátlit, a hibiszkuszt, a leandert és a rododendront. Gyönyörködni a színpompás virágokban.

Csakhogy az életben többször vagy harcmezőn, mint virágoskertben.

Harcban önmagaddal. Az étvágyaddal, a rossz szokásoddal. De harcban betegséggel. Harcban valamilyen szenvedéllyel. Harcmezőn vagy, amikor küzdesz a pénztelenséggel, imádságban küzdesz a férjedért/feleségedért, gyermekedért. A virágoskert Édenben maradt. De a vágy - a szívedben! Tudod, honnan űztek ki. Tudod, hogy milyen gyönyörű hely volt az. És hát vágyódsz visszamenni. Vágyódsz arra a kapcsolatra, ami ott volt - minden este hűvös alkonyatkor. Amikor lejött hozzád Jézus az angyalokkal. És együtt beszélgettetek. Megismerhetted a szeretetet. Tudtad, mit jelent a kapcsolat.

Aztán valami elromlott. Bejött egy idegen. Egy betolakodó. És harcmezővé változtatta ezt az egész bolygót.

De a vágyat nem bírja kiírtani a szívedből. Továbbra is él benned az a kimondott vagy kimondatlan óhaj, "Meddig még uram? Már úgy szeretnék találkozni veled! Itt minden egyre betegebb, fájdalmasabb, küzdelmesebb! Látni akarlak ismét. Csöndben. Békében. Szeretetben, mint akkor régen ott, a virágos Édenben. Jöjjön el a te országod!"