Hogyan szeret Isten?

Hogyan szeret Isten?

Lukács 15:11-24.

Nagyon sok, sőt minden azon múlik, hogy milyen az istenképünk. A legtöbb ember Istent úgy látja, mint aki precízen számontartja bűneinket, megköveteli az engedelmességet és a hódolatot. Ehhez járul még az, hidegnek, tőlünk távolinak látják Őt az emberek.

A Biblia nem ilyennek mutatja be Istent. Miért is tévedünk ebben a tekintetben? Sok esetben eleve téves fogalmaink vannak a szeretetről. Azt mondjuk gyermekeinknek, hogy szeretjük őket, hja engedelmeskednek, ha jól tanulnak, ha rendbeteszik szobájukat, ha olyan barátokat választanak, akik nekünk is megfelelnek. Az így felnőtt ember azt gondolja, hogy a szeretetért meg kell dolgozni, a szeretetet ki kell érdemelni.

Teljesítmény-centrikus világban élünk, s úgy hisszük, akkor szeretnek, ha nyújtottunk valamit érte. Ez egy hamis látás, s Isten esetében főleg nem igaz.

A tékozló fiú semmi teljesítményt sem volt képes nyújtani. Piszkos, büdös, szakadt ruhában érkezett, haja rendetlen volt, s egy fityingje sem volt. Az atya mégis eléje szaladt, s megcsókolta. Mondhatnánk, hogy a bűnvallomással érdemelte ki a szeretetet. Ha jól értjük a Bibliát, az apa naponta, sóvárgó szeretettel nézte az utat, amelyen a tékozló fiú távozott, s ahol remélte feltűnését. Hol volt akkor még a bűnbánat? A kocsmában mulatott, amikor az apa várva-várta, hogy magához ölelhesse.

A bűnbánatra a fiúnak volt szüksége, mert ez segített neki a helyes látásban. Az atya folyamatosan szerette, csak a fiú viszonyult másként ehhez a szeretethez.

Amikor elment, nyilván nem ismerte vagy nem akarta felismerni a szeretetet, ami a disznók vályújánál kezdett felderengeni neki.

Egy mai példával szeretném megvilágítani ezt a kérdést.

Anyuka reggel fél 8-kor óvodába viszi Pistikét. Délután fél 5-kor megy gyermekéért. Az óvónő Pistike helyett Döncikét vezeti elő.

• Anyuka, megfigyeltem, hogy Pistike kancsal, nézze, Döncikének semmi baj nincs a szemével.
• Pistikének lúdtalpa van, és nagyon ügyetlen a tornában, Döncikéből viszont még olimpiai bajnok is lehet.
• Az Ön gyermeke beszédhibás, ez a másik meg úgy beszél, mint egy fiskális.
• A maga fiát öltöztetni kell, és anyámasszony-katonája, a társa pedig önállóan öltözködik, és nagyon talpraesett. Higgye el anyuka, ha ezt a gyereket viszi haza, mindig hálás lesz nekem.

Nem hiszem, hogy találnánk a földön egy anyát, aki belemenne, elfogadná ezt az ajánlatot. Isten se fogad el helyettünk mást.

A Biblia azt írja: Isten a szeretet!

Ezt nem másnak írták, csak NEKED!

Gyürüs I.