Jézus és a zsidó törvények
Hatályon kívül helyezhette-e Jézus a zsidó törvényeket?
Gyakran hallani, hogy Jézus megszüntette a törvényt, aminek egyik „bizonyítéka”, hogy Jézus megtisztította a tisztátalan ételeket (Mk 7:19), de persze több igehelyet is felhoznak ennek alátámasztására. A márki ige közelebbi vizsgálata egyértelműen azt mutatja, hogy szó sincs erről (nemsokára bemutatom, miért), azonban most nézzük meg, minden görög és komolyabb háttérismeret nélkül, miért nem fogadható el egy ilyen kijelentés igaznak, kizárólag logikai alapon.
A zsidó törvények a törvényszegést szigorúan büntették. A mózesi törvény ellen (a Tóra ellen) felemelt hangokat megtorolták. Mindezt Jézus ellenségei igyekeztek is kihasználni. Az evangéliumok több helyen számolnak be arról, hogy Jézusra kémeket állítottak, akiknek az volt a feladata, hogy törvényszegésen érjék Őt. Mégis, úgy telik el a földi szolgálata, hogy gyakorlatilag semmit sem tudnak ellene felhozni. Annástól Kajafásig küldik ítéletre, hamis tanúkat hoznak fel ellene, de még így is üres kézzel állnak a törvényszék előtt. A nép vezetőinek semmijük sincs Jézus ellen, ezért kénytelenek a római jogra hivatkozva keresni az ítéletet ellene (ezért is viszik Pilátushoz). Pilátus, látva, hogy itt bizony koncepciós eljárásról van szó, fel is szólítja őket (cinikusan), hogy „ítéljétek meg a ti törvényetek szerint” (Jn 18:31). Mivel tényleges vád nélkül állnak, így válaszolnak: Azért kell meghalnia, mert azt állítja, hogy ő a zsidók királya és az Isten fia. Ez a mondat így nem szerepel az evangéliumokban, azonban Pilátus kérdéséből, amelyre a kihallgatást alapozza (Jánosnál), egyértelműen erre lehet következtetni. Mit jelent ez?
Azt, hogy Pilátusnak nem volt választása. A divi filius (isten fia) cím Julius Cézár után kizárólag a császárokat illette meg, a királyság címét pedig szintén csak a császár adományozhatta, vagyis ha valaki ilyen kijelentést tett vagy fogadott el magára, azzal elárulta a császárt.
De mit jelent mindez a témánk szempontjából? Az, hogy sem a főpapok, sem senki más nem tudott törvényesen felhozni Jézus ellen semmit, egyértelművé teszi, hogy Jézus nem tehetett olyan kijelentéseket, amelyek a zsidó törvények megszüntetésére biztattak volna. Ha ezt tette volna, azt a fejére olvasták volna. A kémek azonnal jelentették volna. Mindez azt is bizonyítja, hogy például a szombat „elleni cselekedetei” sem lehettek szombatellenesek (mondhatnánk, hogy csak halvány próbálkozások voltak a megfogására, de aminek az értékét a vádlók is felmérték, hogy kevés igazi törvényszék előtt). Jézust tehát egyetlen alkalommal sem lehetett a Tóra törvényeinek megrontásával, törvényszegéssel vádolni.
Mit kezdjünk akkor azokkal a részekkel, amelyek látszólag erről szólnak? Az előbbiek ismeretében egyet biztosan tudhatunk: ha nem is tudjuk biztosan, miről szól a fordítás, abban biztosak lehetünk, hogy a törvény kiiktatásáról biztosan nem. Ez ugyanis logikai ellentmondás lenne.