Ki miben bízik?

Ezek szekerekben, amazok lovakban bíznak; mi pedig az Úrnak, a mi Istenünknek nevéről emlékezünk meg.

Zsoltár 20:8.

Kiben bízunk? Izrael szekerekben és lovakban bízott.

A szekerek és lovak a biztonságot, az erőt képviselték. Úgy számolták, hogy egy hadsereg milyen erős, hogy hány lovassal, szekérrel és gyaloggal indult el a harcba.

A szekerek és lovak a gazdagságot is jelölték.

Amikor Salamon gazdagodni kezdett, szekereket és lovakat kezdett gyűjteni. Egyre inkább kezdett ezek erejében bízni.

A szekerek és lovak a biztonságot is jelölték.

Később státusszimbólummá váltak: „Gyere, megmutatom istállómat, lovaimat!” Nézd meg milyen gazdag és jól szituált vagyok.

Ma így fordíthatnánk ezt a bibliaszöveget:

’Ezek autókban, házakban, amazok banki befektetésekben és a tőzsdében bíznak, mi pedig az Úrra bízzuk életünket’.

Épp a mai napon történt velünk. Egy – számunkra tetemes összeget veszítettünk – no nem a tőzsdén, hanem… kicsit tovább nyújtózkodtunk a takarónknál. Nem vettük észre, hogy a gazdasági válság a mi otthonunkba is belopakodott. Ráadásul Isten szolgálatában fogyott el több pénz a betervezettnél, nem magunkra költöttük. Nos… e hír hallása után 3 órával később jött egy telefon. Isten még aznap – kicsit megtetőzve – visszaadta veszteségünket.

Kiben bízunk? Lovakban = autónkban, házunkban, gyermekünkben…? Vagy rá merjük úgy igazán bízni életünket Istenünkre?

Merjük egy lapra –  Isten bankszámlájára feltenni mindenünket!

„Enyém az ezüst, és enyém az arany – azt mondja a Seregek Ura.” Aggeus 2:8.

„Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken. Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam. Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene. Zsoltár 50:10-12.