Kritika

A tengerparton rákhalászok gyűjtötték a rákokat vödrükbe. A vödör nem volt lefedve. Az egyik rák elindult fölfelé. Éppen elérte a vödör száját, megkapaszkodott a peremében, amikor valamelyik rák visszahúzta. És ez így ment egész nap. Akármelyik rák próbálkozott, valamelyik mindig segített neki, hogy visszapottyanjon.

Valami ilyesmi a kritika is.

A kritikának leginkább kitett csoport

•  a vezetők,
•  a politikusok,
•  az anyósok,
•  a lelkészek csoportja.

Van jó, és van rossz kritika. Az egyik pozitív, a másik negatív hatással van az emberre. A „kritikus” egyetlen dolgot sem mond, ami pozitív, csak olyant, ami rossz. Némelyik dologban ugyan igaza lehet, mégsem fogadjuk szívesen negatív hozzáállás miatt.

Mi az, amit a kritikánál minden esetben meg kell figyelni?

1. Ki mondja? Szeret engem? Ismer engem?

2. Milyen indítékkal kritizál? Építeni szeretne? Rombolni akar?

3. Milyen végkövetkeztetést lehet ebből a kritikából levonni?

Egyikünk sem szeret a kritika "kereszttüzébe" kerülni.

Ha szeretünk minden "érdekes" hírt meghallgatni, esetleg egy kicsit kiszínezve továbbadni, akkor nem beszélhetünk "pozitív" kritikáról.

Ma egy új nap áll előtted. Határozd el: nem mondasz senkiről rosszat, és ha hallasz valakiről valamit, megpróbálsz "mentséget" találni a számára.

Tűzd ki célul, hogy a hátad mögött azt mondják rólad: "Hagyd őt, nem érdemes vele beszélni, nem tud senkiről semmi ,érdekeset"!"

Vagy ezt: "Hozzá nyugodtan fordulhatsz, ha valami bajod van. Meghallgat, szeretettel mond véleményt, meglásd, megnyugszol, ha beszélsz vele!"

Kívánom, hogy egyre nagyobb legyen a táborunk!

SZÉP NAPOT KÍVÁNOK!