Lélekben szegények

A lélekben szegények (adalék)

A következőkben nem megoldani akarom a régi rejtélyt, mit jelent pontosan a Jézus 5:3-ban boldognak (valójában áldottnak) mondott lélekben szegények kifejezés, azonban úgy gondolom, talán ezt a megoldást is érdemes észben tartani. A görög gondolkodásban a léleknek (pneuma) nem csak, mint az élet hordozójának volt szerepe, hanem átvitt értelemben is. Mint általában a misztikus tanok esetén, és a görögök egyértelműen misztikusok voltak, a tanítás és a megértés is két részből állt. Az alaptanításokból, amit mindenki elsajátíthatott, és a kizárólag a beavatottak részére lehetséges dolgok megértéséről, a magasabb ismeretből, amely csak a legbölcsebbeknek volt lehetséges. Mint emlékszünk, a görögök hittek a lélekvándorlásban. Ahhoz, hogy a lékek végül megtérjen az istenekhez, vagyis elérje a legbölcsebb szintet, és ne kelljen többször megszületnie, jó lélekre volt szükség (vagyis erős, ép, gazdag lélekre – ergo olyan lélekre, amely elég bölcsességet szedett össze, hogy ne kelljen többet megszületnie). Ehhez képest a rossz lélek (vagyis a gyenge, tudatlan, „szegény” lélek, amelyik nem jutott el a magas misztikáig, ezért még tökéletlen.

Ezek szerint Jézus arról beszél, hogy áldott az az elme, amelyet még nem fertőzött meg túlságosan a kor misztikája (ugyanis ez a misztika átment a latin világba), például a gnoszticizmusba, vagy említhetném a hermetikus irodalmat, és egy sor más titkos tannal rendelkező világnézeti tanítást. A kor ugyanis azt hirdette (és sokszor nem vesszük figyelembe, hogy a zsidóság ekkor már tele van hellén eszmékkel), hogy azok a boldogok, akik a titkos tanokig eljutottak. A zsidóknál mindez a később kabbalisztikus tudományoknak nevezett misztikában élt, amelynek a lényege szintén a csak beavatottak által érthető és felszabadító bölcsesség, ergo, csak a titkos tant értők lehettek boldogok, vagyis gyakorlatilag Istentől áldottak (lévén a titkos tan, Isten speciális kinyilatkoztatása volt).

Akárhogy is van, ez a megoldás logikusnak tűnhet, mivel akkoriban ez a lékekszegénység-lélekgazdagság egy olyan valami kellett, hogy legyen, ami nem szorul magyarázatra, és elég fontos ahhoz, hogy az evangéliumokban helyet kapjon. Márpedig az általam említett igazság éppen ilyen köztudott és fontos tanítása volt a kor vallási-filozófiai eszméinek. Ezért érdemes ezt is figyelembe venni.