Lukátsi Vilma: Vendég voltál

Lukátsi Vilma: Vendég voltál

Lehet, hogy ellenszenves ember arcát
vetted Magadra, hogy megpróbálj, Uram;
lehet, alkalmatlan időben jöttél,
s nekem sürgősebb volt a saját utam,
vagy nem hallottam, amikor kopogtál,
mert hangosan szólt az én dallamom,
nem vettem észre, hogy Te rám vártál,
s végül – elmúlt a drága alkalom!

Azért ülök sokszor egymagamban?
Azért ízetlen olykor ételem?
– Uram, ha hallom szelíd kopogásod,
juttasd eszembe: a hívásom várod,

mert hidd el, azt szeretném,
hogy legyen Tiéd egész életem!