Nőtestvér vagy testvérnő

Több nyelvművelő könyvet átlapozva arra gondoltam, hogy nem a társadalom egészét érintő nyelvi problémával foglalkozom dolgozatomban.

A Magyarországon kis közösségnek számító Adventista Egyházhoz tartoznak a szüleim, a húgom és én is. A gyülekezetben a hivatalos megszólítás, ha férfiről van szó: testvér; pl. Kovács testvér, ha pedig hölgyről, akkor testvérnő; pl Nagy testvérnő. Már régóta bántja a fülemet, s valahogy idegennek érzem a mai magyar nyelvben. Három hasonló alakról tudok; elvtársnő, barátnő, kartársnő.

Dr. Szigeti Jenő történészprofesszortól tudtam meg, hogy ez a szó a szabadegyházak körein belül honosodott meg. Ehhez a csoportosuláshoz tartoznak a nazarénusok, baptisták és az adventisták.

Az 1800-as években gyökereztek meg ezek a közösségek Magyarországon. A misszionáriusok, akik elhozták országunkba ezeket a vallásokat, többségében németek voltak, s egy darabig az egyházvezetés feladatát is ők végezték. Mivel az ő nyelvükben a testvér szóra a nemek miatt két kifejezés is van, nem értették, miért csak a testvér szót használják a magyarok. Így az ő nyomásukra megszületett a „testvérnő” kifejezés. A Baptista Egyházban volt ezzel kapcsolatban vita, és arra jutottak 1890-ben, hogy csak a testvér szót használják, mivel ez a szó  a magyarban a férfiakat és a nőket is jelöli. Közösségünkben Dr. Murányi Róbert Árpád zenepedagógus többször is tiltakozott a „testvérnő” kifejezés ellen. A hagyomány, a szokás, s talán az, hogy a közösség többségében egyszerű emberekből állt, akik nem érezték, miért kellene változtatni, konzerválta a „testvérnő” szót, amit ma is használunk.

Kutatásaimat a lexikonoknál ű, szótáraknál kezdtem. Egyikben sem találtam a testvérnő szót. A testvér kifejezés jelöli mindkét nemet. Ha szeretnénk jelezni, hogy kimondottan női testvérünkről van szó, akkor nőtestvért, vagy nővért használ a magyar nyelv. A vallási nyelvben a szerzeteseket és más közösségi tagokat testvérnek mondanak, ha apácákról van szó, akkor nővér a megszólítás.

A Bibliában csak az Újszövetségben néztem át a nőtestvérekre való utalásokat. Az eredeti görög szövegben h adeljh jelöli, amit a szótár nővérnek fordít. Érdekes, hogy a görögben a fivér o adeljoz ugyanabból a szótőből származik. Az Újszövetség a nőtestvér kifejezést az alábbi helyeken használja: Máté 12:50, Máté 13:56, Máté 19:29, Márk 3:35, Márk 6:3, Márk 10:29, Márk 10:30, Lukács 14:26, János 11:5, János 11:39, János 19:25, Apostolok cselekedetei 23:16, I. Timóteushoz írt levél 5:2, János 2. levele 1:13.

Végiglapozva a fenti szakaszokat, a Károlyi Gáspár fordítású Bibliában a nőtestvér kifejezéssel találkozunk. Ha a Szent István Társulat által kiadott Újszövetséget lapozzuk, amit Dr. Gaál Ferenc és Dr. Kosztolányi István fordított, a nővér szót találjuk. A legfrissebb fordítású Újszövetségben, amit a World Bible Translation Center adott ki, szintén a nővér szó szerepel a nőtestvér megjelölésére.

Ezek az eredmények megfelelnek a két szótári alaknak, testvérnő kifejezést sehol sem találunk.

Ami még a testvérnő mellőzése mellett szól az, hogy nagyon hivatalos. Emlékeztet a Kovács elvtársra, a Nagy kartársnőre. Keresztény közösségen belül, ahol a családias légkör elvárás, idegenül hat. A családban Lacinak, Marikának vagy Ferinek szólítjuk a testvéreinket, és ez is biztosítja a közvetlenséget. Ha a közösségben nagyon testvéreznek vagy testvérnőznek, az távolságtartást, vagy valamilyen fegyelmi eljárás kezdetét jelzi.

Mit javasoljak a téma lezárásaként?

Ha a szószékről szólítjuk meg a jelenlévőket, akkor nevezzük őket testvéreknek, amely nemtől függetlenül mindenkinek szól. Például: „Kedves Testvérek!...”

Ha valamilyen okból meg kell különböztetni a nemeket, pl. külön foglalkozásuk van, vagy a lábmosás szertartására kérjük fel őket, akkor mondjuk azt, hogy: A nőtestvéreket megkérjük, hogy…

Miért nem esett a választás a nővér szóra?

Két okból nem javasoltam:

1. A kórházban dolgozó női ápolóknak a megszólítása a nővér, nővérke, főnővér.
2. Az egyházi berkekben pedig az apácák megjelölése a nővér.

Mivel a közösségünkben levő hölgyek sem apácák, sem pedig ápolók, a leghelyesebb kifejezésnek látszik a nőtestvér, ami a Bibliához és a magyar nyelvhez is hű marad.

Gyürüs István