Páratlan Isten

2014.02.27 13:17

 

Sokszor hangzik el az az álkegyes kijelentés, hogy mindegy, hogy ki milyen vallású ember, úgyis ugyanazt az Istent imádja. Ez nem igaz.

            A Biblia Istene egyedül az Isten, rajta kívül nincs Isten. Más istenek fantázia vagy tévedés szüleményei.

            A Biblia Istene egyedülálló, aki az embert a maga képére és hasonlatosságára teremtette. Az ember átállt a Lázadó oldalára, és ezzel erkölcsi állapota megromlott. A Biblia szerint minden ember bűnös, és ennek az állapotnak az eredménye a különféle bűnök megnyilvánulása. Mit tesz egy szent és tiszta lény a bűneiben fetrengő emberrel? Szereti!

  • „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Jn.3,16.

Pál apostolt ez csodálattal töltötte el, és azt írta, hogy jó emberért még csak meghalna valaki, de nem egy bűnösért. És Jézus megtette!

            Ha Istent meg akarjuk ismerni, nincs meg az a lehetőségünk, mint bármely tudományágban. Annyit ismerhetünk meg belőle, amennyit kijelentett magáról. Két területe van a kijelentésnek:

  • a természet
  • a Biblia

A természet, mint kezének nyoma, sokat elmond Róla. Mivel a természet világa – sokszor pont az ember bűne miatt – néha visszás, nem tükrözi pontosan és félreérthetővé teszi a szerető Istent.

Ha fellapozzuk a Bibliát, egy nagyon érdekes párbeszédet olvashatunk:

  • Ekkor így szólt Fülöp: „Uram, mutasd meg nékünk az Atyát, és az elég nekünk!” Jézus erre így válaszolt: „Olyan régóta veletek vagyok és még mindig nem ismersz engem Fülöp? Aki engem látott, látta az Atyát. Miért mondod akkor: Mutasd meg nékünk az Atyát?” Jn.14,8-9. (Woret Bible Translation Center)

Jézus ezzel azt mondta, hogy az Atya ugyanúgy szereti az embert, ahogy azt Jézus bemutatta. Senkit nem rekesztett ki, megetette az éhezőket, meggyógyította a betegeket, meglátogatta a megvetetteket, megbocsátott a bűnösöknek, együtt érzett a szomorúakkal, ölébe vette a gyermekeket. Ilyen a Biblia Istene.

            A Biblia elmond olyan dolgokat is Istenről, amit nem tudunk megérteni,, de hittel el tudjuk fogadni. Az Isten egy. Atya, Fiú és a Szentlélek, a három örökkévaló személy egysége. A teremtésről megoszlanak az emberi vélemények. A Biblia leírja és ezt többszörösen megerősíti, hogy Földünket és a körülötte lévő eget Isten hat nap alatt teremtette. Móz.I.1-2. fejezete. Ő tartja fenn a világmindenséget. (Csel.17,25.28.)

            Ha egy személyt meg akarunk ismerni, akkor nem azok az adatok lényegesek igazán, hogy milyen magas, milyen a súlya, stb. Tudhatunk valakiről szinte minden dolgot és mégsem ismerjük őt igazán. Feleségem unokahúga kedvelte a néhai Diana hercegnőt. Minden újságcikket összegyűjtött róla, s beragasztotta egy albumba. De soha nem találkoztak személyesen. Nos, Diana udvartartásának bármelyik tagja jobban ismerhette őt, mivel találkoztak vele személyesen.

Isten megismerésének eszközei:

  • kommunikáció – bibliaolvasás
  • közös tevékenység – ima

A Biblia beszél Jézusról és a Biblián keresztül Ő szól hozzánk. Ha a Szentírást megtanuljuk úgy olvasni, hogy személyesen nekünk szól, akkor megnyílt ez a kommunikációs csatorna.

A barátainkkal, családtagjainkkal sűrűn találkozunk. Így kell tenni Istennel is. Naponta töltsünk időt a Biblia olvasásával.

            A kommunikáció kétirányú. A Bibliából szól Isten hozzánk, az imában mi szólunk Hozzá. Az igazi ima nem megtanult ima, hanem egy beszélgetés a Mindenhatóval. Ha egyszerűek, erőtlenek is a szavaink, Ő nem küld el senkit, mindenkit örömmel meghallgat ha bizalommal fordul Hozzá. Mi lehet az Istennel közös tevékenység? Több dolog. Egyrészt a Biblia felszólít bizonyos dolgokra. Pl. segítsünk másokon. Ha ezt megtettük, akkor Isten munkatársai voltunk. Másrészt tapasztalatinkat megoszthatjuk másokkal. Jézus arra kérte az övéit, hogy beszéljenek másoknak Róla.

  • „Jelents meg nekik, mely nagy dolgot cselekedett veled az Úr.” Mk.5,19.

Ha valaki ezt az utat járja, megismeri lépésről-lépésre Istent. Rájön, hogy talán tudott valamit az Istenről, de nem ismerte Őt.

            Tartozunk még azzal a kérdéssel is foglalkozni, hogy a szerető Isten miért teremtett bűnt? A bűnt nem Isten teremtette. A mennybe a Teremtő angyalokat teremtett, akik különböző feladatokat láttak el. Volt vezetőjük, akinek Lucifer, azaz fényhordozó volt a neve. Egy ideig boldogan végezte a dolgát, de utána féltékenykedni kezdett Jézusra. Szerette volna Isten helyét betölteni. Ez a gondolkodásbeli változás azért történhetett meg, mert Isten nem robotokat, hanem szabad akarattal rendelkező lényeket teremtett: Az angyalok vezetője a többi angyalra is hatással volt. Fellázadtak Isten ellen, azt állítva, hogy önkényúr és elviselhetetlenek törvényei. Ezekről És.14,12-15. Ez.28,12-19. Jel.12,7-9 számol be. Így lett Luciferből Sátán. A földön így talpalatnyi lehetőséget kapott a jó és gonosz tudásának fájánál, ahol az embert kígyó formájában közelítette meg. Az első emberpár jobban hitt a csábítónak, mint Teremtőjének. Azóta része az emberi életnek a fáradtság, a fájdalom és a halál. Ezek a bűn következményei. Még egy nehéz terhet örököltünk: a bűnre való hajlamot. Rosszra senkit sem kell tanítani. Megy az magától is. Így az ember nem élhet örökké. Saját erejéből képtelen visszaállítani azt az állapotot amelyben akkor volt, mielőtt bűnbe esett. De Isten gondoskodott róla, hogy az ember visszakaphassa azt, amit elvesztett. Mivel a bűn következménye az örök halál, Jézus az Isten Fia halt meg helyettünk, hogy mi azt kaphassuk amit nem érdemlünk meg. Az örök élet ajándékát hit által kaphatjuk meg.

  • Istennek igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által mindazokhoz és mindazoknak, a kik hisznek. Mert nincs különbség, mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül. Megigazulván ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által, ... Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül. Rm.3,22-24. 28.
  • Megigazulván azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által, Rm.5,1.
  • Bizonyára azért, miképpen egynek bűnesete által minden emberre elhatott a kárhozat: azonképpen egynek igazsága által minden emberre elhatott az életnek megigazulása. Rm.5,18.

Pál apostol megtapasztalva és átgondolva Isten szeretetét, így ír:

  • Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők, sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban. Rm.8,38-39.

Sokan állítják, hogy nem tudnak hinni. Nem bizony, ha nem akarnak. Isten minden emberben elhelyezte a hit szikráját. Ahhoz, hogy tűz legyen a szikrácskából, két dolog kell:

  • akarni
  • táplálni a szikrát:
  • Bibliaolvasás,
  • ima,
  • Isten tisztelete,
  • olyan emberek társasága, akik hisznek,
  • cselekedni azt, amit megértettünk.
  • Mert azt mondja az írás: Valaki hisz ő benne, meg nem szégyenül. Mert nincs különbség zsidó meg görög között; mert ugyanaz az Ura mindeneknek, a ki kegyelemben gazdag mindenekhez, a kik őt segítségül hívják. Mert minden, a ki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik. Mimódon hívják azért segítségül azt, a kiben nem hisznek? Mimódon hisznek pedig abban, a ki felől nem hallottak? Mimódon hallanának pedig prédikáló nélkül? Mimódon prédikálnak pedig, ha el nem küldetnek? A miképpen meg van írva: Mely szépek a békességhirdetőknek lábai, a kik jókat hirdetnek! De nem mindenek engedelmeskedtek az evangéliumnak. Mert Ésaiás azt mondja: Uram! Kicsoda hitt a mi beszédünknek? Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten igéje által. Rm.10,11-17.

A Biblia Istene nem az emberi erőfeszítést díjazza, hanem ajándékba adja az üdvösséget.

A keresztény ember nem azért törekszik a jóra, mert ez által akar üdvözülni, hanem mert keresztény. Többé nem bolyong vakon a világban, mert van vezetője.

  • Mert a kiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai. Rm.8,14.

Jézushoz egyszer egy házasságtörő asszonyt hoztak. Abban az időben ezért halálbüntetés járt. Meg akarták kövezni a vétkezőt. Az asszony a szégyentől és a félelemtől remegett. Biztos volt benne, hogy sorsa megpecsételődött. A vádlói megkérdezték Jézustól, hogy mi a meglátása az asszonyt illetően.

  • De mikor szorgalmazva kérdezék őt, felegyenesedve monda nékik: A ki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ. Azok pedig ezt hallván és a lelkiismeret által vádoltatván, egymásután kimenének a vénektől kezdve mind az utolsóig; és egyedül Jézus maradt vala és az asszony a középen állva. Mikor pedig Jézus felegyenesedék és senkit sem láta az asszonyon kívül, monda néki: Asszony, hol vannak azok a te vádlóid? Senki sem kárhoztatott-é téged? Az pedig monda: Senki, Uram! Jézus pedig monda néki: Én sem kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél! Jn.8,7-11.

Amikor Jézus megbocsát, nem szabadít fel a bűnözésre. Ő nemcsak megbocsát, hanem új életet is ad.

  • Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól. Jn.I.1,9.

A szívünk egy érdekes ajtó. Csak belül van rajta kilincs. Csak akkor jöhet be valaki, ha megnyitjuk neki az ajtót.

Jézus így szól:

„Nézd, itt állok az ajtód előtt, és kopogtatok: Aki meghallja hangomat és beenged, annak a házába bemegyek, vele vacsorázok és ő velem.

Jel.3,20. W. B.T.C.

Lehet, hogy hallva ezt a hívást, megijed arra gondolva, hogy túl bűnös ahhoz, hogy Jézus bemenjen Önhöz. Jézus azt mondta, hogy pont ilyenekhez jött. Ahogy nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek, így a bűnösöknek van szükségük Jézusra.

            Volt egy élettárs ismerősünk. Egynéhányszor részt vettek az istentiszteleten. Egy alkalommal hazafelé menet az igehirdetés hatása alatt elhatározták, hogy összeházasodnak, megkeresztelkednek, keresztényként fognak élni. Hívtak telefonon, hogy elmondják elképzelésüket. Amikor néhány nap múlva felkerestem őket, akkorra a tűz már alább hagyott. A férfi közölte velem, hogy túl nagy ára van Jézus követésének. Pár nap múlva halott volt: önmaga vetett véget életének.

A temetésen arról szólt az igehirdetés:

  • „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem. Jn.11,21.

Hogy lehet Jézus az életed része? Mondd el saját szavaiddal, hogy szeretnéd, ha megbocsátaná bűneidet, ha ezután ott lenne az életedben.

Itt egy mintaima:

Úr Jézus! Megérintett az amit megtudtam Rólad. Köszönöm Néked, hogy meghaltál értem. Sajnálom, hogy oly sok bűnt követtem el, hogy nem törődtem Veled. Most szeretnék új életet kezdeni. Kérlek, bocsáss meg nekem. Segíts, hogy jobban megismerjelek. Segíts kérlek, hogy úgy élhessek, ahogy Te akarod. Köszönöm, hogy meghallgattál! Ámen!

További igehelyek a témával kapcsolatban:

  • Móz.V.6,4.           Mt.28,19.        Kor.II.13,14. Ef.4,4-6. Pt.I.1,2. Tim.I.1,17.             Jel.14,7.
  • Móz.I.1,1.             Jel.4,11.          Kor.I.15,28.                Jn.3,16. Jn.4,8. Tim.I.1,17.    Móz.II.34,6-7.   Jn.14,9.
  • Jn.1,1-3.14.           Kol.1,15-19.               Jn.10,30.         Jn.14,9.           Rm.6,23.         Kor.II.5,17-21.             Jn.5,22.           Lk.1,35.          Fil.2,5-11.       Zsid.2,9-18.                Kor.I.15,3-4.       Zsid.8,1-2.      Jn.14,1-3.
  • Móz.I.1,1-2.         Lk.1,35.          Lk.4,18.          Csel.10,38.      Pt.II.1,21.       Kor.II.3,18.       Ef.4,11-12.     Csel.1,8.          Jn.14,16-18.26.           Jn.15,26-27.    Jn.16,7-13.
  • Móz.I.1,2.             Móz.II.21,8-11.          Zsolt.19,1-7.   Zsolt.33,6-9. Zsolt.104,               Zsid.11,3.
  • Móz.I.1,26-28.     Móz.I.2,7.       Zsolt.8,4-8.     Csel.17,24-28.            Móz.I.3,          Zsolt.51,5.       Rm.5,12-17.    Kor.II.5,19-20.           Zsolt.51,10.    Jn.I.4,7-8.11.20.         Móz.I.2,15.
  • Jel.12,4-9.             És.14,12-14.   Ez.28,12-18.   Móz.I.3,          Zsid.1,14.       Rm.1,19-32.       Rm.5,12-21.    Rm.8,19-22.    Móz.I.6-8. fej.                        Kor.I.4,9.        Pt.II.3,6.
  • Jn.3,16.     És.53, Pt.I.2,21-22.   Kor.I.15,3-4. 20-22.                           Kor.II.5,14-15. 19-21.       Rm.1,4.           Rm.3,25.         Rm.4,25.         Rm.8,3-4.        Jn.I.2,2.           Jn.I.4,10.       Kol.2,15.         Fil.2,6-11.
  • Kor.II.5,17-21.     Jn.3,16.           Gal.1,4.           Gal.4,4-7.        Tit.3,3-7.         Jn.16,8.       Gal.3,13-14.    Pt.I.2,21-22.   Rm.10,17.       Lk.17,5.          Mk.9,23-24.    Ef.2,5-10.       Rm.3,21-26.    Kol.1,13-14.   Rm.8,14-17.    Gal.3,26.         Jn.3,3-8.          Pt.I.1,23.       Rm.12,2.         Zasid.8,7-12. Ez.36,25-27.   Pt.II.1,3-4.      Rm.8,1-4.        Rm.5,6-10.

Gyürüs István