Pogány vallások eredete

A pogány vallások eredete

A pogányság olyan istentisztelet, amely nem az igaz Istent imádja, vagy nem olyan formában, ahogy Isten akarja.

Kezdetben Ádám és Éva szoros kapcsolatban voltak Istennel. Az Ő Istenük a Teremtő volt.

Jött a bűneset – 1Mózes 3:1-7. Isten helyett másban bíztak – Sátánban.

Kain és Ábel két különböző életszemléletet, vallást testesít meg. (1Mózes 4:1-8)

Az első politeista jelentés a Bibliában: 1Mózes 31:30, 34.

Pénzverdében a jó pénzt ismerik meg tüzetesen – és akkor fel tudják ismerni a hamisat. Ha a Bibliát ismerjük, ki tudjuk szűrni, mi helyes, és mi hamis.

Az emberiség egyre több hamis vallást hozott létre.

Bálványokról ír: Ézsaiás 46 6-20. Jeremiás 10:1-7.

Mik az alapvető különbségek az igaz Isten és a hamis istenek között?

Melléklet:

Ősi megalitikus vallás, - nagy kultikus kőépületek
Dolmen - kőasztal
Menhír - kőoszlopok sora, ált 20m magasak
Kromlech - kő-körök

Fétis - isteni erő egy tárgyban
Tabu - tilos megérinteni a fétist
Totem - akitől származik a benne hívő közösség
Mágia - varázslás - sámán, táltos : aki kapcsolatban van a szellemekkel, és erejüket átveszi.

A régészeti feltárások bizonyítják a bibliai leírások pontosságát.                
1929-ben az ugariti, (a mai Rasz-Shamara) ásatások során az ie.15. századból kánaáni agyagtáblák százai kerültek elő, ékírással.
Többek közt a kánaáni vallásról és mitológiáról szólnak.
Isteneikről szóló történeteik különösen erkölcstelenek.
Vérontásban és kegyetlenségben lelték örömüket.
Újra és újra elmondják, hogy Baál Isten hogyan erőszakolta meg saját húgát, Anathot.
 

Szertartásaik:
Emberáldozat
Kultikus paráznaság
Testük késsel hasogatása
Totem-Állatokkal nemi kapcsolat

Jób.42:7-8
János 4:22-24

A tulajdonképpeni Kánaán földrajzi határain kívül – kerültek elő.

Több mint 1500 agyagtáblácska egy kis könyvtár – tanúskodik a korabeli életről, gondolkodásmódról és hitvilágról.

Az i. e. 2. évezred közepe tájáról származó szövegek jó része akkádul, a kor diplomáciai nyelvén íródott, kevesebb része sumér nyelvű volt, de 48 esetben saját, ugariti írásukat használták.

A kánaáni népek hite szerint a földet isteni lények, az “él”-ek népesítik be, akik sziklákban,

hegyormokon, forrásokban lakoznak. A főisten neve is Él volt, aminek jelentése egyszerűen

„isten”. A mítoszok kicsit gúnyosan emlékeznek meg a tehetetlen, befolyásolható, de jóindulatú öregemberről. Lakóhelyeként a libanoni Aqfa-forrást jelölik meg. Egy részegsége során tetterős fia, Baál megfosztotta hatalmától. Él felesége Atirat (Mezopotámia területén Asirtu, a héber prófétáknál Asera), aki hetven istenséget szült, így méltán lett a termékenység szimbóluma és az istenek anyja. Követői zöldellő fa (életfa) képében, „szent ligetekben” tisztelték.

Az ábrázolásokon rendszerint fiatal prostituáltként jelenik meg, aki oroszlánon állva egyik kezében liliomot, másikban kígyót tart.

Az ugariti szövegekben szeszélyes, hisztérikus, gyakran elájuló nőként tűnik fel, aki férjétől külön él és a kánaáni erkölcsökre jellemző módon fiával, Baállal tart fent vérfertőző viszonyt. Baál a tulajdonképpeni főisten, a vallásos történetek és kultuszok alapvetően hozzá kapcsolódnak. Nevének jelentése „úr”, de számos helyi megnevezése is volt, például: Adon, Melek/Molok, Hadad, Resef, Dágon, Kemós. Az eső, a vihar, a villám, a meghaló és újra feltámadó természet istene, akinek kegyétől függ a mindenkori termés.

A kánaáni népek a száraz évszak kezdetét Baál halálával magyarázták, azonban halála nem volt örök, az első esőzések és a természet megújulása az ő feltámadását jelezték. A Baálhívők ilyenkor, évente egyszer, nagy örömünnepet rendeztek. Az ábrázolásokon kúp alakú süveggel, egyik kezében villámokkal, másik kezében buzogánnyal jelenik meg, de feltűnik bika formájában is.

Baál felesége a vérszomjas Anat, a legjelentősebb nyugat-elő-ázsiai istennő. Neve gondoskodást jelent. Kultusza a hükszoszok korában még Egyiptomba is eljutott, ill, több más közel-keleti termékenység istennő kultuszával összemosódott. A mítoszokban a szerelem és a háború szűz istennőjeként tűnik fel.

Megint feltehetően a korabeli erkölcsi állapotokra utal, hogy Anat bár Baál testvére, de egyben felesége, sőt saját atyjának is ágyasa.

Heves, erőszakos természetű, gyors mozgású. Az ábrázolásokon fiatal prostituáltként jelenik meg, gyakran négy szárnnyal. De Baál társaként tehén alakjában is feltűnik. Attribútumai: kard, gabonarosta, égő tűz, kézimalom. Ő egyúttal a királyi hatalom védője is.

Gyürüs István