Ráma

A mai ember számára a RÁMA margarint jelent (esetleg képkeretet). Aki Bibliát olvas, az találkozik ezzel a névvel. Nézzük meg ezt egy kicsit közelebbről.

Ráma héberül „a magaslat” helységnevet jelöli, ami több helységet is jelöl. Magyarországon is vannak olyan helységnevek, mint Lövő, Berény, Szállás stb. amelyeket az különböztet meg, hogy milyen előtag tartozik hozzá. Zalalövő, Horvátlövő, Balatonberény, Lovasberény, Előszállás, Szabadszállás…

A Bibliai Rámákat az különböztette meg, hogy milyen törzs területén helyezkedtek el.

Benjamin Rámája talán a legismertebb. Jeruzsálemtől északra az északi út mentén helyezkedett el. A kettészakadt ország határához közel. Bása – Izrael királya meg akarta erősíteni, és így egy végvárat építeni. De Asa, Júda királya megakadályozta és köveit elhordatta, aztán Gébát és Mispát építette fel belőle. (1Kir 15:17-22)

Jeruzsálem pusztulása (Kr.e. 587) után itt gyűjtötték össze a Babilonba hurcolandó foglyokat (Jer 40:1.). A fogság után Júdeaiak telepedtek le a városban. Ma Erram a város neve.

Áser Rámája (Józsué 19:29) a Safedbe vezető út mentén feküdt.

Naftali Rámája (Józsué 19:36) határváros volt.

Efraim Rámája Sámuel próféta hazája (1Sám 1:1.)

Előfordul, hogy Ramatájim-ként szerepel a neve, később Ramataim. Az Újszövetség idején Arimatea, ami Samariához tartozott, majd Júdea része lett.

Gileád Rámája (2Kir 8:29) fontos város volt, léviták éltek itt, menedékváros, Salamon kerületeinek egyik székhelye. Jéhú szerezte vissza végérvényesen Izraelnek (2Kir 9:1-14.).

Negebi Ráma (Józsué 19:8.) Simeon törzsének öröksége.

Ezeket a Rámákat említi meg a Szentírás.

Példázza azt az esetet, amikor egy helységnév több helységet is jelöl.

Gyürüs István