Szela

Amikor elkezdtem a Bibliával ismerkedni, találkoztam egy szóval, aminek nem tudtam a jelentését. Ez a szó a „szela”. Azt mondták, hogy ne foglalkozzak vele.

Ez a kifejezés 71-szer fordul elő a zsoltárokban és háromszor Habakuk próféta könyvének 3. fejezetében.

Rendszerint egy-egy vers végén áll, bár Habakuk könyvében kétszer a vers közepén található (Hab 3:3, 9.), két Zsoltárban pedig a fejezet legvégén: Zsoltár 3. és 9.

Aki nem emlékszik pontosan, hogy mi is van Habakuk próféta 3. fejezetében, annak elárulom; egy ének. Tehát ez a szó mindenképpen zsoltárokhoz, énekekhez kapcsolódik.

Szakértők vitáznak a szó jelentésén. Néhány dolgot megemlítek: Mivel nem dogmatikai tétel, lehetőségünk van, hogy kedvünk szerint fogadjuk el azt, amelyik a legszimpatikusabb.

A Septuagintában LXX a görög „diapszalma” szóval fordították. Ennek jelentése: közjáték, intervallum.

Vannak, akik kétségbe vonják, hogy jól fordították-e. Némely vélemény szerint a liturgiához kapcsolódott; itt történt az áldás, vagy itt kellett letérdelni.

Más vélemény szerint, itt kellett a kórusnak énekelnie;  ’Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert irgalma örökkévaló!’ (Vö.: Zsoltár 107:1.)

Megint más vélemény szerint a szünet helye volt.

Lehet, hogy a szó bizonyosságát már csak az Új Földön tudjuk meg. Egy dolog biztos, hogy az énekléshez kötődik.

Gyürüs István