Zákeus

Jézus tanítványaival Jerikóhoz közeledett. Az út szélén egy vak kéregetett. Meghallotta, hogy emberek jönnek arra, megkérdezte, ki az, és mi történt? Amikor megtudta, hogy Jézus jön arra, elkezdett hangosan kiabálni: - Jézus! Dávidnak fia! Könyörülj rajtam!

Az arramenők el akarták csitítani, de ő annál hangosabban kiáltott: Jézus! Dávid fia! Könyörülj rajtam!

Jézus megállt, és megkérdezte tőle; - Mit akarsz, hogy cselekedjem veled?

• Ó, Uram! Látni szeretnék!

Jézus szeretettel megérintette, és azt mondta: - Láss! A te hited megtartott téged!

Azon nyomban visszanyerte szemevilágát és boldogan követte Őt. A tömeg haladt tovább Jerikó felé.

Bent a városban élt egy nagyon alacsony termetű ember. Vámos volt, aki a rómaiak részére útadót, súlyadót és egyéb címeken adót hajtott be az utasoktól. Néha veszekedett az emberekkel, erőszakoskodott, nem volt becsületes. Saját rokonai megrövidítésével, becsapásával lett nagy vagyona. Nem szerették őt.

Ez az ember – Zákeus – azonban szíve mélyén nem volt elvetemült, valami többre, valami jobbra vágyott. Szeretett volna találkozni Jézussal. Már olyan sok szépet és jót hallott felőle. De hogyan? Amilyen kistermetű volt, a nagyoktól úgysem látná őt, meg aztán félre is taszítanák az útból.

Gondolt egy nagyot. Látott egy dús lombú eperfügefát, gondolta, felmászik rá, a lombok eltakarják, és onnan fentről megláthatja Jézust, amikor a fa alatt elmegy. Így is tett.

Szíve egyre hevesebben dobogott, ahogy a menet közeledett. Már látta is Jézust. Szeretetteljes kedvesség sugárzott tekintetéből. Olyan jó volt látni Őt. Egyre közelebb és közelebb értek. Zákeus nagyon boldog volt, hogy végre megláthatta, akiről már olyan sok szépet és jót hallott.

De mi az? Mi történt? A menet megállt. Épp az alatt a fa alatt, amelyiken Zákeus meglapulva figyelt.

Jézus lassan felemelte fejét, és felnézett a fára. Minden szem követte tekintetét. Ott látják Zákeust! Talán épp kezdték volna gúnyolni, amikor Jézus kedvesen és szeretettel felszólt neki.

• Zákeus, gyere le hamar! Ma a te házadban szeretnék megszállni!

A következő pillanatban Zákeus a földön volt. Olyan nagyon boldog volt. Kiosztotta szolgái között a munkát; - Készítsetek ételt, italt, friss vizet is hozzatok Jézus lábának.

Jézus követői méltatlankodtak.

• Hogy lehet az, hogy bűnös emberhez tér be megpihenni?

Zákeus azonban nem törődött velük. Jézus elé állt és azt mondta:

• Uram! Vagyonom felét a szegényeknek adom. És ha valakit becsaptam, négyannyit adok helyette.

Jézus szeretettel nézte a bűnbánó, bűnét jóvátenni akaró Zákeust, és ezt mondta:

• Ma lett üdvössége ennek a háznak, hiszen ő is Ábrahám fia. Hisz az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa azt, aki elveszett.

Lukács 18: 35- 19:10. versek alapján