A napfény

I. Az élet világossága

1. Ahogy egymás után áttekintjük az egészséges életmód pilléreit, egyre inkább kibontakozik, hogy milyen szoros kapcsolat van a fizikai és a lelki egészségünk között.

• Ugyanazok a törvényszerűségek működnek mindkét oldalon
• A fény és a világosság éltető áldásait nem nélkülözhetjük következmények nélkül sem a fizikai sem a lelki életünkben.
• Ahogy kitárjuk ajtónkat és ablakainkat a napfény előtt, hogy fertőtlenítő és betegségmegelőző sugara beáradjon az otthonunkba, akként kell a szívünk ajtaját is megnyitni az igazság napjának éltető sugarai előtt.
• Ahogy a fizikai életünkben a napfény világosságot ad, felmelegít bennünket, megszabadít a betegség különböző baktériumaitól, energiával tölt fel bennünket, a betegek számára pedig a gyógyulásukat segíti elő, így történik ez a lelki életünkben is.

2. Ha a Biblia feljegyzéseit olvassuk, akkor azt látjuk, hogy Isten a teremtői tevékenységét azzal kezdte, hogy világosságot teremtett, majd pedig elválasztotta a világosságot a sötétségtől.  I. Móz. 1,3-4.

• A bűn közbejötte miatt azonban ezt a művét újra el kellett végeznie lelki értelemben is.
• Mert bár a világosság nyitotta meg a Föld és az emberi család történelmét, de nemsokára a bűn okozta lelki sötétség követte azt.
• Ezért szükség volt arra, hogy a bűn miatt most már lelki értelemben is támasszon az ember számára világosságot, és biztosítson olyan körülményt, hogy ez a világosság el legyen választva a sötétségtől.
• Azért, hogy ki-ki melyikben akar élni, azt szabad akaratából megtehesse.

3. János evangéliumában olvashatunk arról a világosságról, amit a lelki életünk számára biztosított Isten. Ján. 1,6-11.

• Lelki életünknek ez a világossága nem más, mint Jézus Krisztus, a mi Megváltónk.
• Ahogy a Nap fényének érintenie kell a Föld minden részét, úgy kell az élet világosságának is megérintenie minden embert.

• „Az igazi világosság eljött már a világba, amely megvilágosít minden embert.” (9. vers)
•  „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, az nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.” Ján. 8,12.
• „Én világosságul jöttem e világra, hogy senki ne maradjon sötétségben, aki én bennem hisz.”  Ján. 12,46.
• „Mert az Isten, aki szólt: sötétségből világosság ragyogjon, Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben is....”  II. Kor. 4,6.
• Isten megvilágosító kegyelme minden ember életében bekövetkezik valamikor.
• De nem mindegy, hogy ekkor miként viszonyulunk hozzá.
• Megnyitjuk-e szívünk ajtaját előtte, vagy zárva hagyjuk?

4. Szomorú tény, hogy az emberek többsége inkább szereti a sötétséget mint a világosságot, mert az ő cselekedeteik nem mindig olyanok, amit másoknak is szívesen megmutatnának.  Ján. 3,19-21.

• A jócselekedeteinket sohasem akarjuk takargatni, azokat nem szégyelljük mások előtt, mert nem vádol érte a lelkiismeretünk.
• Ebben a jézusi kijelentésben nagyon hangsúlyos az a szó, hogy „inkább”.
• Ez azt jelenti, hogy az emberek nemcsak a rosszat szeretik, hanem a jót is, de a mérlegük serpenyője inkább a rossz oldalra billen el.

5. Pál apostol azt írja, hogy „az Isten, aki szólt: sötétségből világosság ragyogjon, Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben is”.  II. Kor. 4,6.

• Ez többek között azt is jelenti, hogy Isten bennünket is fényforrássá szeretne tenni.
• Ezért Jézus már egész határozottan ki is mondja ezt:
• „Ti vagytok a világ világossága...... Úgy fényjék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és ők is dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” Mát. 5,14. 16.
• Ezzel a kijelentéssel Jézus már ránk bízta annak felelősségét, hogy osszuk meg másokkal a Tőle kapott világosságunkat és fényünket.
• A mi gyertyánk lángjánál mások is meggyújthatják a saját gyertyáikat.

• Nagyon fontos, hogy az Istentől jövő világosság mindig olyan, „mint a hajnal világossága, amely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig”.   Péld. 4,18.
• Ha a világ sötétségéből abba a teljes világosságba lépne be valaki, amihez a tapasztalt keresztény már egy életen keresztül hozzászokott, az esetenként egy vakító és megbénító hatással lenne rá.
• Ezért Isten csak fokozatosan erősíti fel előttünk a tőle jövő világosság fényét.  (lásd: Ján. 16,12-13.)

II. Az igazság Napjának gyógyító ereje

1. Általában mindenki előtt ismert a napfénynek az egészségmegőrző és gyógyító hatása, még akkor is, ha nem mindenki él ezzel a természetes gyógymóddal.

• Nagyon sokat jelent, ha a testünkkel érintkező ruháinkat a napfényen szellőztetjük, illetve a mosottat ott szárítjuk.
• A napfény javítja a szívünk hatékonyságát, és normalizálja a vérnyomást.
• Növeli a vörösvértestek oxigénszállító képességét, és a fehérvértestek hatékonyságát a vírusok elleni küzdelemben.

2. A Bibliában azt olvashatjuk, hogy Jézus Krisztusnak mint az igazság napjának ugyanilyen gyógyító hatása van a lelki életünkre.

• „És feltámad néktek, akik félitek az én nevemet, az igazságnak napja, és gyógyulás lesz az ő szárnyai alatt.”  Mal. 4,2.
• Mivel általában tele vagyunk lelki sebekkel és bajokkal, nagyon sok dolog vált ki belőlünk lelki értelemben allergiás tünetet, ezért szükséges igénybe vennünk azt a lehetőséget, ami gyógyulást hozhat számunkra.
• Egyedül csak az Istennel való élő közösség eredményezhet ilyen pozitív változást egy ember lelkében.

3. Sokszor megfigyeltem már, hogy a hosszantartó borongós, esős idő után, amikor először kisütött a Nap, milyen megnyugtató és felszabadító hatása volt az emberekre, szinte mindenki ajkára egy boldog mosolyt csalt ki.

• Ugyanez történik akkor is, ha valakinek a szívébe ragyogott be Jézus Krisztus világosságának a sugara.

• Akinek Jézus a szívében él, annak a szemében és az arcán megjelenik ennek a belső boldogságnak a kisugárzása.
• A Jézus Krisztussal való élő közösség napfényessé teszi az életünket, elűzi életünk komor és sötét fellegeit.
• Jézus jelenléte „gyönyörűségessé” és boldoggá tudja változtatni az életünket.
• Jelenlétével az Ő békességét adja át a szívünkbe.
• Ettől válik a komor és barátságtalan tekintet mosolygóssá és kedvessé.
• A kedves mosolyunk pedig mások számára is lehet a bennünk lakozó Krisztus napsugarának egy megnyilatkozása, egy fénysugara.

4. Nem szabad azonban elfeledkeznünk a napfény meleget sugárzó hatásáról sem.

• Lelki értelemben a Biblia csak egyetlen dologgal kapcsolatban használja ezt a szót, hogy meleg vagy hideg, ez a szó a szeretet.
• Érdekes párhuzamot figyelhetünk meg a Bibliában ezzel kapcsolatban.
• „Mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül.”  Mát. 24,12.
• A gonoszság viszont csak azok életében sokasodik meg, akik nem a világosságot szeretik inkább.
• Ugyanis csak a Jézus  Krisztussal való közösség tarthat meg bennünket abban a világosságban, amitől idegen a bűnös életmód cselekedetei, és tarthat meg abban, hogy az őszinte szeretet ne hűljön ki a szívünkben.

5. Isten azonban azt is szeretné elérni velünk kapcsolatban, hogy ne csak fogyasztókként szívjuk magunkba a Belőle áradó szeretet melegét.

• Szeretné, ha miután feltöltekeztünk, akkor készek lennénk arra is, hogy mint egy kályha, tovább sugározzuk a szeretet melegét embertársaink felé.

6. Összegzésképpen tehát azt mondhatjuk, hogy Jézus, mint az igazság napja három vonatkozásban segít nekünk.

• Világosságot biztosít bennünk is és körülöttünk is.
• A Vele való közösség gyógyító hatást gyakorol a lelkünkre.
• A szeretet melegével tölt fel bennünket annyira, hogy képesek legyünk azt tovább sugározni mi is a környezetünkben élő emberekre.