A boldogság - hormonok
A jókedvet, jó közérzetet kiváltó drogok szinte visszautasíthatatlanok.
A kokainnal, koffeinnel és egyebekkel az emberek olyasmit akarnak elérni, ami segít a dermesztő stresszt és a bénító nyomást enyhíteni, s elviselhetővé teheti a modern életet.
Szaporodnak a bizonyítékok, miszerint ezek a drogok ártalmasak, pusztítóak, ugyanakkor a tudósok arra is rájöttek, hogy az egészséges szervezet előállítja a jó közérzetet és jó kedvet előidéző saját anyagait, amelyeknek védelmező és az egészséget előmozdító hatásuk is van.
Ezt úgy kell érteni, hogy az emberi szervezet "drogokat" termel?
Igen. Ha a drogokat kémiai anyagoknak tekintjük, akkor a szervezet mindennap ezerszámra állít elő ilyeneket.
Ha a drogokat gyógyszerként, egy-egy betegség leküzdésére használt anyagként definiáljuk, a válasz még mindig igen. Az emberi szervezet állandóan arra törekszik, hogy gyógyítsa önmagát.
Milyen jó "drogokat" állít elő a szervezet?
Az ember gyártotta leghatásosabb "jó közérzet"-drogok a narkotikumok: megszüntetik a fájdalmat és hihetetlenül jó közérzetet eredményeznek. Igazi értékük az igen súlyos, elkerülhetetlen fájdalom esetében van, de idővel károsakká, pusztítóakká válnak, és használójuk függő viszonyba kerülhet velük.
A tudósok megállapították, hogy a szervezet saját anyagaihoz hasonlító narkotikumokat is termel.
Ezeket összefoglaló néven endorphinoknak hívják.
Szeretnénk látni ezeket a hormonokat működés közben?
Legközelebb, ha beütjük a lábunkat vagy a kezünket valamibe, figyeljük csak meg, milyen gyorsan elillan az intenzív fájdalom és váltja fel a jótékony zsibbadás.
A balesetet szenvedett emberek, vagy a csatában megsebesült katonák ritkán fogják fel azonnal, mennyire súlyosan megsérültek.
Atléták csontja is eltörhet a verseny hevében és nem érzik a fájdalmat addig, míg a játszma véget nem ér.
Ezek a példák mutatják a szervezet endorphinjait munka közben.
Évekkel ezelőtt dr. Selye János megállapította, hogy a fájdalom vagy harag adrenalinlöketet válthat ki a testben.
A többletadrenalin-energia arra teszi képessé az embert, hogy harcoljon, vagy elmeneküljön a veszélyforrástól.
A kutatás később bebizonyította, hogy a félelem és a harag érzései károsíthatják a szervezetet, ha hosszú időn át tartanak. Az olyan negatív emóciók is, mint a bánat, gyűlölet, keserűség és neheztelés, ha sokáig tartanak, kimeríthetik a vészhelyzet-mechanizmusokat és legyengítik a szervezet betegséggel szembeni védekezőerőit.
Ha a negatív hatások lehetnek pusztítóak, mi a helyzet a pozitívakkal?
Norman Cousins megnyitotta az ajtót a kutatás új területe előtt, amikor attól gyógyult meg, hogy olyan pozitív hatásokat alkalmazott, mint amilyen az öröm, nevetés, szeretet, hála és hit, mindezeket értelmes egészséggyakorlatokkal párosítva.
Azóta a tudósok a pszicho-neuroimmunológia területén sok olyan anyagot izoláltak, melyeket ezek az emóciók hoztak létre az agyban. Ezek az endorphinok, amelyek nem csupán a fájdalmat szüntetik meg, de a gyógyulást is elősegíthetik, megerősítik az immunrendszert, és a jó közérzet csodálatos élményével ajándékoznak meg.
Ez azt jelenti, hogy az a mód, ahogyan gondolkodunk és érzünk, károsítja szervezetünket, vagy segít meggyógyulnia?
A különböző hatások emberi létünk egyik igen különleges területét jelentik. Ha állandó, tartós, negatív emóciókhoz tapadunk, ez betegséget válthat ki, miközben a pozitív érzések ápolása a test minden részére jótékonyan hat.
Például az orvosok rájöttek, hogy nem szabad becsukni a reménység ajtaját még a gyógyíthatatlan páciensek előtt sem.
A gondos orvos, aki bizakodva, optimizmussal a hangjában azt mondja a betegének: "Az az érzésem, hogy a tíz személy közül ön lesz az az egy, aki legyőzi ezt a betegséget", még saját magát is gyakran meglepi, amikor kijelentése beteljesedik. A fenti mondat igencsak eltér a következő megfogalmazástól: "Önnek tíz százalék esélye van a túlélésre."
Hogyan mozdíthatjuk elő még inkább ezeknek a különleges hormonoknak a termelődését?
Már régóta tudjuk, hogy a testmozgás jótékonyan hat az egészségre.
Ám a tudósok felfedezték, hogy azokat a kellemes érzéseket, melyek a testgyakorlásból származnak, nem lehet kizárólag fitnesshatásukkal magyarázni.
Ennél valamivel többről van szó: a mozgás az, ami az endorphinok termelésének növekedését kiváltotta.
A jó közérzet lehet csupán a pozitív gondolkodás következménye is?
Az endorphintermelés a pozitív gondolkodás eredménye.
A konfliktusok megoldása, feloldása, a gyűlölet és neheztelés száműzése, a szeretetteljes, nagylelkű, hálás beállítottság gyakorlása, erős hitre találás – mindezek lökésszerűen felgyorsítják agyunkban az endorphin termelését, és felerősítik a szervezetnek azokat a képességeit, amelyekkel ellen tud állni a betegségeknek. A naponkénti séta jótékony fizikai hatása már csak a "hab a tortán".
Olyanok vagyunk, ahogyan gondolkodunk
Arisztotelész azt mondta, hogy test és lélek egészsége összefügg, azonban ezt a kijelentést azóta sem értettük meg igazán.
De úgy tűnik, napjainkban elfogadják ezt az elgondolást…
Igen is, meg nem is.
Néhány tudós még megkérdőjelezi a különböző bennünket ért hatások és a betegség közötti közvetlen kapcsolatot, mert szerintük nem lehet bebizonyítani, hogy egy ember lelki, szellemi állapota képes kiváltani vagy meggyógyítani egy-egy specifikus betegséget.
Ami azonban nyilvánvalóvá teszi ezt, az az immunrendszer jobb megismerése.
A tudósok nem képesek arra, hogy vegyenek egy különleges érzelmi állapotot, mint amilyen például a harag, és összefüggésbe hozzák egy specifikus betegséggel, például a szívrohammal, de fel tudják mérni a szervezet különleges stresszhelyzetekben adott immunválaszait.
Mi az az immunrendszer?
Az emberi testet a véráramban keringő "harcegységek" milliói védelmezik. Minden egyes csoportnak megvan a speciális funkciója. A központi irányítás kirendelhet új egységeket, amikor betegség támadja meg a szervezetet. Békeidőben csökken a számuk, és a harcosokból járőrök lesznek. Ez az immunrendszer leegyszerűsített magyarázata.
Mi hat az immunrendszerre?
Az egészséges étrend, a mozgás, a pozitív emocionális állapot serkentőleg hathatnak és megerősíthetik a szervezet immunrendszerét. Másrészt a betegségek, drogok és nagy stresszhatások legyengíthetik. Akkor beszélhetünk AIDS-ről, ha az immunrendszer katonáinak száma a tizedére csökken.
Az különböző hatások (emóciók) képesek hatni erre a rendszerre?
Nagyon is. Tudósok arról számoltak be, hogy a depresszióban, negatív emocionális állapotban szenvedők különösképpen sebezhetők lehetnek az immunrendszerre ható betegségekkel, mint amilyen például az asztma, reumás ízületi gyulladás és a rák.
Hogyan hathatnak az érzelmek az egészségre?
A tudósok ezt placeboeffektusnak (placebohatás) nevezik.
Talán legjobb, ha egy történettel illusztrálom:
A titkárnőm az íróasztalán tart egy kancsónyi instant kávét. Beletettem néhány kávéskanál port egy pohár vízbe, majd lenyeltem és vártam. Tíz percen belül úgy éreztem, tele vagyok energiával – igen, a koffein mobilizálja a vércukrot. Majd eljött a felfokozott éberség pillanata is, sőt az immunrendszerre is serkentőleg hatott. Rohantam a fürdőszobába és nyugtáztam, hogy most a koffein vízhajtó hatása érvényesül. A hatás három óra hosszáig tartott.
A következő reggel mindezt elmondtam a titkárnőmnek. Meghallgatott és mosolygott: "Örülök, hogy a kávém segített, de nem vette észre, hogy koffeinmentes kávé volt?"
Működött, mert azt gondoltam, hogy működni fog.
A placebohatást az új gyógyszerek tesztelésénél használják.
A tesztben részt vevők egyik csoportjának valódi gyógyszert adnak, míg a másik csoport csak valami ahhoz hasonlót kap. Meglepő módon a placebót kapók esetében jó, gyakran még jobb eredményekről számolnak be, mint azoknál, akik a tényleges gyógyszerkezelést kapták.
Röviden szólva a gondolatok és érzelmek közvetlen hatást gyakorolnak az értelemre, ami viszont erőteljes hatást gyakorol a szervezetre.
Beszámolók állnak rendelkezésünkre olyan emberek feljegyzéseiből, akik azt gondolták, hogy meg fognak halni, s meg is haltak, noha nem találták náluk ennek közvetlen okát.
A pozitív hatások (emóciók) tehát megerősítik az immunrendszert?
A legújabb tanulmányok feltételezik, hogy a stabil érzelmi élet éppoly fontos a jó egészség szempontjából, mint az olyan hatások, mint amilyet az egészséges étrend, a rendszeres mozgás, valamint az alkohol, dohány és más drogok teljes mellőzése gyakorol a szervezetre.
A pozitív hatások és az értelmes szokások – úgy tűnik – serkentőleg hatnak az endorphinok termelésére, amelyek igen jó közérzetet idéznek elő, s az immunrendszert is nyilvánvaló módon felpezsdítik. Segítenek abban, hogy jobban érezzük magunkat, de abban is, hogy jobban is legyünk.
Gyógyíthatjuk magunkat azáltal, hogy kellemes gondolatokkal foglalkozunk?
Sohasem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egészségügyi problémákra fizikai gyógymódok is léteznek, és szükséges ezek alkalmazása is. A kellemes gondolatok nem teszik lényegtelenné, hogy felhagyunk-e a dohányzással, figyelünk-e a testsúlyunkra, rendszeresen mozgunk-e, és ha kell, szedjük-e a gyógyszert.
Mindemellett figyeljünk a viselkedésünkre is! Amint Salamon király mondta:
"A vidám elme jó orvosságul szolgál, a szomorú lélek pedig megszárítja a csontokat." (Példabeszédek könyve, 17:22)
Pál pedig hozzáteszi:
"Amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírűek, ha van valami erény és ha van valami dicséret, ezekről gondolkodjatok!" (A filippibeliekhez írt levél, 4:8)