Mértékletesség

I. A mértékletesség jelentősége

  1. Az egészséges életmóddal kapcsolatban leginkább a táplálkozás kerül az emberek figyelmének a középpontjába.
  • Pedig a mértékletességnek kellene a leghangsúlyosabb szempontnak lenni életünkben.
  • A táplálkozási szokásainkat is csak akkor mondhatjuk egészségesnek, ha az mértékletességgel párosul.
  • Az egészségünk nyolc pillére mindegyikében figyelembe kell vennünk a mértékletességet.
  • Ahogy a mozgásban, úgy a pihenésben is szükség van figyelembe venni az Isten által adott mértéket.
  • A napfény és a jó levegő hasznosítása az egészségünk szempontjából szintén hasznos odafigyelnünk Isten tanácsaira.
  1. A mértékletesség kérdését azért kell ilyen kiemelt tételként kezelni, mivel az emberek életének szinte minden területén mértéktelenség uralkodik.
  • A Biblia a mértékletesség fogalmát összekapcsolja a józansággal.
  • „Annakokáért legyetek mértékletesek és Józanok!”  I. Pét. 4,7.
  • A mértékletesség megvalósításához mindenek előtt ki kell józanodni a különböző befolyásoktól beteg gondolkodásból.
  • Ezért a Biblia a legelső helyre állítja a megtérést, vagyis a gondolkodásmód megváltozását.
  • Enélkül a kijózanodás nélkül nem vagyunk képesek különbséget tenni a jó és a rossz között.
  • Ez a kijózanodás történik akkor, amikor Isten megvilágít előttünk valamit a megértéshez.
  • Ha a gondolkodásmód nem változott meg, akkor a mértékletesség is csak egy ideig-óráig tartó dolog lesz.
  1. A tisztánlátás azonban önmagában nagyon kevés.
  • A dohányos vagy alkoholista ember általában attól még nem fogja megváltoztatni a szokásait, mert felismerte annak ártalmas és veszélyes voltát.
  • Olyan belső lelki erőre van szüksége, amely elég erős a szándéka megvalósításához.
  • Ezt a lelki képességet önuralomnak nevezzük.
  • Ez a képesség segít bennünket abban, hogy ne tegyünk olyat, ami az egészségünk szempontjából ártalmas.
  • Megfelelő mértékű önuralommal képesek vagyunk mértékletes életet élni.
  • Míg az önuralom főként valamitől való tartózkodásban segít bennünket, addig a mértékletesség olyan dolgok cselekvését segíti életünkben, amik összhangban vannak az egészség alapelveivel.
  • A sorrend tehát a következő:  józanság, önuralom, mértékletesség.

II. A mértékletesség fogalma

  1. Mivel a mértékletesség a „mérték” szóból származik, ezért a keresztény ember számára ez azt jelenti, hogy az Isten mértéke szerint kell élnie.
  • Mértéknek nevezzük azokat az eszközöket, amik valami megmérésének alapjául szolgálnak.
  • Ahogy mértéke van a súlynak, a térfogatnak, a távolságnak és az időnek, akként az ember életmódjával kapcsolatban is létezik egy Isten által meghatározott mérték.
  • A Biblia szerinti józan ember ezért nem igazítja életét az emberek által felállított mértékekhez, vagy a saját kívánságaikhoz és vágyaikhoz.
  • A józan ember inkább azt keresi, hogy mi van összhangban az Isten akaratával, mert tudja, hogy az az ő javát fogja szolgálni. Róm. 12,1-2.
  1. Az Isten által adott mértékhez kétféle módon viszonyulhat az ember.
  • Lehet „mérték”-telen, ha az Isten által adott mértéket nem veszi figyelembe, illetve nem ismeri el azt a maga számára.
  • Ez azonban egy nagyon rövidtávú gondolkodást mutat.
  • Aki így gondolkodik, az csak a mának és a pillanatoknak él.
  • „Együnk, igyunk, mert holnap úgyis meghalunk.”  És. 22,13.
  • Viszont lehet valaki „mérték”-letes is, ha az Isten által adott mértéket veszi figyelembe és betartja azt.
  • Az ilyen életforma egy hosszú távú gondolkodást mutat.
  1. Az Isten mértéke éppúgy elítéli a mértékletességgel szemben tanúsított közömbösséget, mint a túlzásba hajló fanatizmust.
  • Ezért ajánlatos megfogadnunk bölcs Salamon tanácsát:
  • „Az igazságnak útján járok, és az igazság ösvényének a közepén.” Péld. 8,20.
  1. Az Isten által adott mértékletesség többféle módon is szabályozni akarja az életünket.
  • „Az igazi mértékletesség arra tanít, hogy tartózkodjunk minden olyan dologtól, ami káros, és használjuk józanul azt, ami egészséges!” (Pátr. Próf. 523,1.)
  • Ez tehát azt jelenti, hogy ami a legkisebb mértékben is káros, attól igyekezzünk távol tartani magunkat, függetlenül attól, hogy testi, lelki vagy szellemi dologról van-e szó.
  • Viszont tudjunk józanul mértéket tartani azokban a dolgokban, amiket egyébként az ember használatára teremtett és adott Isten.
  • Az Isten szerinti mértékletességnek azonban még van egy olyan területe is, amire általában nagyon kevés figyelmet szoktak fordítani.
  • Jakab apostol azt mondja: „Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak”Jak. 4,17.
  • Vagyis az elmulasztott jó cselekedetek ellentétben állnak az Isten mértékével, a szeretet nagy alapelvével.

III. A mértékletesség területei

  1. Sokan gondolkodnak úgy, hogy a mértékletesség alapelve csak a táplálkozás területére érvényes.
  • Pedig az Isten szerinti mértékletesség nagyon sok területen igényel tőlünk átgondolást és döntést.
  • Pál apostol ad egy olyan tanácsot, aminek általános elvként kellene életünket és cselekedeteinket meghatároznia.
  • „Akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére míveljétek!”   I. Kor. 10,31.
  • Isten dicsőségére csak az isteni mérték szem előtt tartásával lehet tenni dolgokat.

- 4 -

  1. Tény, hogy a mértékletesség megnyilatkozásának legnagyobb területeként a táplálkozás gyakorlati kérdéseit kell számon tartanunk.
  • Mert az evés és ivás helytelen gyakorlata által rontja meg az ember leginkább önmagát, - a test, a lélek és a szellem egységét képező embert.
  • Ez az állapot nem azért van, mert Isten tudatlanságban hagyta az embert a következményekre vonatkozóan.
  • Sokkal inkább azért, mert az ember nem akarja figyelembe venni az Isten által adott tanácsokat.
  1. Ha azzal a nyitottsággal figyelünk Isten tanácsaira, hogy „mi a te jó, kedves és tökéletes akaratod”, akkor Isten feltárja előttünk mindazt, amiben szeretné megjobbítani életünket.
  • Isten mértékletességi elvének meg kell nyilatkoznia a mindennapi munkánk vonatkozásában is.
  • Isten ugyanis csak hat napot adott erre a célra, de az éjszakákat már nem, vagyis tudjunk mértéket tartani itt is.
  • A mértékletes élet szabályainak érintenie kell a szórakozásunkat is, a szabad időnk jó felhasználásának kérdését is.
  • Fontos területként kell számon tartanunk az öltözködésünk kérdését is, a külső megjelenésünk jellemzőit, egészségügyi, erkölcsi és tisztességesség szintjén.
  • Elég sok ember számára még a beszédben való mértékletességet is jó volna figyelembe venni.
  • „A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek” 
  • „Ideje van a beszédnek és ideje a hallgatásnak”
  • „A megbántó beszéd pedig támaszt haragot”  Péld. 15,1.