1. Egészségi okok
2. Etikai okok
3. Ökológiai és gazdasági okok
1. Egészségi okok
A hatvanas évekig a táplálkozási szakértők inkább az élelmiszerhiány megszüntetése miatt, mintsem az ételek minősége vagy a megfelelő kalóriafogyasztás biztosítása miatt voltak gondban.
Századunk első felében bukkant fel és kezdődött el a fehérjék mítosza: Megfelelő mennyiségű fehérjét kellett fogyasztani (a valódi szükségleteknél többet), és ennek legjobb módját a hústermékek fogyasztásában látták.
Az utóbbi években a kutatók és táplákozási szakértők kimutatták, hogy fontosabb az ételek minősége, mint a mennyisége; hogy a fehérjeszükséglet kisebb, mint gondolták (lásd 58. oldal); és hogy a fejlett országok táplálkozási problémája éppenséggel a túl sok állati eredetű étel, zsír és cukor fogyasztása, és a növényi termékek (gyümölcs, gabonafélék és zöldségek) mellőzése.
Végül egyre több nyilatkozat született a vegetáriánus étkezés mellett, kutatóktól és prevenciós szakemberektől éppúgy, mint hivatalos, nemzeti és nemzetközi intézmények és szervezetek részéről. Az elfogulatlan nyilatkozatairól ismert Észak-Amerikai Élelmezési Társaság már 1980-ban kinyilvánította azt a véleményét, hogy
"egyre több olyan tudományos tény van, ami alátámasztja a növényi táplálkozás és bizonyos krónikus, degeneratív betegségek, mint az elhízás, koszorúérbetegségek, magas vérnyomás, a cukorbetegség, a vastagbélrák és egyebek megelőzése közötti pozitív kapcsolatot."'
Spanyolországban Grande Covián professzor, aki az ország egyik legnagyobb táplálkozástudományi szaktekintélye, a vegetarianizmusra vonatkozó kritikái ellenére Táplálkozás és egészség című könyvében ezt mondja:
"A lakto vegetáriánus étrend táplálkozástudományi szempontból nézve valóban tökéletesen kielégítő lehet." És végül elismeri: "Még a szigorú vegetáriánus (veganizmus) étrend is megfelelő lehet felnőttek számára, ha figyelembe veszik nyilvánvaló korlátait, hogy korrigálhassák azokat," valamint hogy "a hús nem elengedhetetlen az emberi táplálkozásban."
Miguel Aguilar doktor, a Spanyol Királyi Fizikai Társaság rendes tagja és a Tudományos Kutatások Legfelső Tanácsának kutatója,
A vegetáriánus étrend: Út a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz (Ediciones Temas de Hoy 1990) című művében, tudományos érvekkel bizonyítja, hogy a vegetáriánus étrend általában magasabbrendű, mint a mindenevő, még inkább így van ez a tipikus nyugatival való összehasonlításban.
Ebben az érdekes munkában az adatok szigorúságával lepleznek le számos, a nyugati társadalomban a hússal kapcsolatban meglevő közhelyet, például hogy fehérjéik a legkitűnőbb minőségűek, vagy hogy a legjobb vasforrás.
Szív- és érrendszeri betegségek
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által nemrég közzétett érdekes jelentés, Étrend, táplálkozás és krónikus betegségek megelőzése címmel, külön figyelmet szentel az érrendszeri betegségeknek. Ebben nemzetközi szakértők egy csoportja összegyűjti a növényi étrend előnyeivel kapcsolatos legújabb kutatásokat. Az egyik bekezdés így szól:
"A népesség egyes csoportjainál, akik növényi eredetű ételekben gazdag táplálékot fogyasztanak, sokkal kevesebb a szívkoszorúér-betegség, mint az átlag népességnél. A hollandiai és norvégzaj hetedik napot ünneplő adventistáknál az átlag népességgel összehasonlítva például harmad- vagy felearányban fordul elő szívbetegség.
Azoknak a h. n. adventistáknak az esetében, akik húst esznek, az előfordulás gyakoribb, mint azoknál, akik vegetáriánusok. A vegetáriánus britek szívkoszorúér-betegség miatti halálozási aránya 30% alatt van, szemben a nem vegetáriánusokkal, még ha kisebb cigarettafogyasztásukat figyelembe is vesszük. A vérkoleszterinszint sokkal alacsonyabb, mint a lakto vegetáriánusok és nem vegetáriánusok esetében. "'
Grande Covián professzor idéz könyvében egy, a Loma Linda Egyetemen (USA) 27 530 adventistánál elvégzett tanulmányt, akik fele ovo-lakto vegetáriánus vagy szigorú vegetáriánus volt. Az eredmények mutatják, hogy a koszorúér betegség miatti halálozás (miokardiális infarktus) az adventistáknál, a népesség más részéhez viszonyítva csak 55%. Sőt mi több, azoknak az adventistáknak, akik hetente több mint négy alkalommal esznek húst, a halálozási kockázatuk koszorúér-betegségekben 70 %-kal nagyobb (a szorzó 1,7) mint a vegetáriánus adventistáknak (lásd 113. oldal). Mivel egyikük sem dohányzik és mindannyian hasonló életmódot folytatnak, az infarktus bekövetkezésének tekintetében a különbségek csupán a táplálkozásnak tulajdoníthatók.
A koleszterin
A szigorú vegetáriánus étrend nem tartalmaz koleszterint, mivel ez az anyag csak az állati eredetű ételekben található meg. Egyetlen gyümölcs, gabonaféle vagy zöldség sem tartalmaz koleszterint. A szervezet képes előállítani a számára szükséges koleszterint a táplálék zsírsavaiból.
Ha ezen felül jelentős mennyiségű koleszterin kerül be az étellel, szintje a vérben veszélyesen megnövekszik.
A vegetáriánusok kevesebb vérkoleszterinnel rendelkeznek, ami védi őket az érelmeszesedés, a szivinfarktus, az agytrombózis és más szívkeringési bántalmak kialakulásatól.
Megállapíthatták, hogy a vegetáriánus adventisták koleszterinszintje átlagosan 149 mg/dl, míg a nem adventistáké, akik húst fogyasztanak, átlagosan 214 mg/dl.'
Ausztráliában tanulmányt folytattak az étrend koleszterinszintre gyakorolt hatásáról. Az emberek egyik csoportjának többek között 250 gramm sovány húst adtak enni mindennap, míg a másik csoportnak ugyanazt az étrendet állították össze, de a húst glutén- és szójafehérjével helyettesítették. A hatodik hétre a vegetáriánusok a koleszterinszint kétszeres csökkenését érték el azokkal szemben, akik a sovány húsból álló étrendet követték.
A rák
A vegetáriánus étrend a következő okok miatt véd a a rák ellen:
1
Bőségesen rendelkezésre állnak olyan rák elleni védőanyagok, amelyek csak a növényi étrendben találhatóak: karotin vagy A-provitamin (a sárgarépában, a paprikában és más színes zöldségekben), enzimek, amik hatástalanítják a rákkeltő benzpiréneket (a káposztában és a fejes salátában), proteázgátló (a hüvelyesekben) és antioxidáns (C-vitamin) vegyületek.
· Bőségesen tartalmaz növényi rostot, melynek hiánya növeli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. A hús egyáltalán nem tartalmaz növényi rostot (cellulóz). A rost megköti a bélben előforduló rákkeltő anyagokat, és ugyanazt teszi a koleszterinnel és epesavakkal.'°
· A vegetáriánusok általában sokkal kevesebb zsírt fogyasztanak, mint a nem vegetáriánusok. Ezenkívül a növényi zsírok általában rákellenes védőhatásúak, egyszeresen vagy többszörösen telítetlen, és az egészségre kedvező hatású zsírsavakat tartalmaznak. Bizonyított, hogy minél jobban növekszik az állati zsír fogyasztása, annál több a mellrák miatti halálozás."
· A növényi táplálék mentes az olyan húsban található rákkeltő anyagoktól, mint a benzpirén, metilkolantrén, a nitrítek és az állati növekedési hormonok.
A WHO tanulmányi csoportjának Étrend, táplálkozás és krónikus betegségek megelőzése című jelentése közli, hogy "a vastagbél és végbélrák előfordulása a kaliforniai h. n. adventisták között a legalacsonyabb (ahol e tekintetben különböző tanulmányokat végeztek). A csoport fele vegetáriánus, ami bizonyítja a vegetáriánus étrend védőhatását, bár a népességnek ez a csoportja is tartózkodik az alkohol fogyasztástól.
Ahogy már említettük (lásd: 100. old.), a Rákellenes Európai Charta valamennyi fenti állítással egyetért, mivel gyümölcsöt és friss zöldséget, valamint rostban gazdag, vagyis teljes őrlésű gabonaféléket ajánl táplálékként.
Az elhízás
Az elvégzett tanulmányok legnagyobb része azt igazolja, hogy akík növényi eredetű ételeket fogyasztanak, átlagosan 4-10 kilóval kisebb a súlyuk azoknál, akik általában húst fogyasztanak. A WHO tanulmányi csoportjának jelentése szerint` egyre több vizsgálat bizonyítja, hogy a túl zsíros étrend kedvez a súlynövekedésnek. Minél több a zsírból származó étrendi kalória, annál nagyobb az elhízás kockázata.
A WHO jelentésében ezek a statisztikai és tapasztalati felfedezések összhangban vannak azzal, hogy a vegetáriánusok kisebb mennyiségű zsírt fogyasztanak, úgy abszolút (napi gramm zsír), mint relatív mértékben (lásd: 48. oldal, a zsírból nyert kalória aránya!)
Az artériás nyomás
A WHO e felmérése szerint "közegészségügyi tanulmányok rendszeresen bemutatják, hogy az artériás nyomás a vegetáriánusok között alacsonyabb, mint a nem vegetáriánusok között (...). Bár nem könnyű meghatározni ezeknek az eredményeknek a pontos okát, ezek a tanulmányok jelzik, hogy az állati eredetű termékek valamelyik alkotója, talán a fehérjék vagy a zsír, befolyásolja az artériás nyomást a jól táplált népességnél.
Az említett jelentés ugyanúgy ajánlja a magas vérnyomás, mint az elhízás elkerülését alacsony zsírtartalmú étrenddel, teljes szénhidráttartalmú ételek (pl. teljes gabonafélék) fogyasztásának növelésével, az alkohol- és a sófogyasztás minimálisra csökkentése mellett.
Cukorbetegség
Akik nem esznek húst, azoknál kisebb a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Vannak tanulmányok, amelyek azt sugallják, hogy a rendszeres és bőséges húsfogyasztás kapcsolatban lehet a cukorbetegség kialakulásával.
Mivel ez így van, felül kellene vizsgálni minden cukorbeteg-diétát, amelyekben általában jelen van a rostonsült. Könnyen meglehet, hagy amit a cukorbetegeknek ajánlanak, éppenséggel betegségük kiváltója vagy súlyosbítója.
A csontritkulás
Az ovo-lakto vegetáriánus nők esetében kevésbé gyakori a csontritkulás, mint azoknál, akik rendszeresen esznek húst. A csontritkulás a nőket a menopauza után sújtja leginkább. Ez a betegség a csontok tömegének és szilárdságának elvesztéséből áll, és hajlamossá teszi a törésre, eltorzulásra (lásd 85. old.).
A kutatók nem tárták még fel, hogy miért szenved kevesebb ovo-lakto vegetáriánus nő csontritkulásban, mint a húst fogyasztó, annak ellenére, hogy a kalciumfogyasztás mindkét étrendben hasonló. Úgy vélik, hogy egy még nem igazán ismert ok folytán, a magas fehérjefogyasztás okozza a húsból álló étrendben azt, hogy a szervezet több kalciumot választ ki a vizelettel.
A fizikai állóképesség
Ismert tény, hogy a fizikai állóképesség vegetáriánus atlétáknál magasabb, mint azoknál, akik húsból álló étrendet követnek. Akik sok húst esznek, több "kezdő energiájuk" van arra, hogy maximális erőkifejtést érjenek el rövid idő alatt, de előbb kifáradnak. Ez a helyzet a súlyemelőknél, akik általában bő mennyiségű húsból álló hiperproteines étrendet követnek; rendkívüli erőkifejtésre képesek egy adott pillanatban, de hiányzik az állóképességük.
Ugyanazt mondhatnánk az állatokról.
Hogyan lehetséges, hogy egy szarvas megmenekül az oroszlán üldözésétől?
Egyszerűen azért, mert az oroszlán futásának kezdetén nagyobb sebességet ér el, de ha nem sikerül gyorsan elérni növényevő áldozatát, abbahagyja üldözését, mert elfárad. A növényevő állatok állóképessége sokkal nagyobb. És nem csak az állóképessége. Az orrszarvú egyike a legnagyobb tolóerőt kifejtő állatoknak, és kizárólag növényevő. Az elefánt, a bölény, az ökör a nagy izomtömeggel és közmondásossá vált erővel rendelkező növényevő állatok közé tartoznak.
Svájci kutatók végezték el a jól edzett atléták állóképességének vizsgálatát: szobakerékpáron pedáloztatták őket. Miután három napon keresztül állati eredetű, bőséges fehérjéből és zsírból álló étrendet követtek, 57 percet tudtak megállás nélkül pedálozni (átlagos idő). A következő három nap alatt vegyes étrendet (tojást, tejet, burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt) fogyasztottak, és pedálozásuk maximális átlagideje 114 percre emelkedett. De miután teljes gabonafélékben, diófélékben, valamint gyümölcsben, hüvelyesekben és más zöldségekben gazdag vegetáriánus étrendet követtek, megállás nélkül átlagosan 167 perces pedálozást értek el.
Etikai okok
Vannak egyének, akik arra a meggyőződésre jutottak, hogy etikai okok miatt kell növényi eredetű (gyümölcs, gabonafélék és zöldségek) ételeket fogyasztaniuk. Nyilvánvalóan ezeket nem tudják mérni, sem elemezni tudományos ismérvekkel, és mindenki teljesen szabad abban, hogy elfogadja-e vagy sem.
E téren mindnyájunknak nagyfokú türelmet kell gyakorolnunk - amire az emberiségnek manapság annyira szüksége van - tiszteletben tartva mások véleményét és hitét.
Az élet tisztelete
Az állati élet iránti tisztelet, mint érv a húsevéssel szemben, nagyon régi gondolat. A keleti vallások, például a buddhizmus nagy jóságot és szánalmat tanúsítanak az állatok iránt, bár vannak, akik ezt a lélekvándorlás tanításával hozzák inkább kapcsolatba (bármely állatban lakhat emberi lélek), mintsem magával az állatok tiszteletével. Annyi mindenesetre biztos, hogy sok keleti nép van, amely a régi időktől kerülte az állatok táplálkozási célból való megölését. Az ókori Görögországban és Rómában is kialakult ez az eszme: Püthagorasz, Porphüriosz és Ovidiusz másokkal együtt úgy vélték, hogy állatok megölése táplálkozási célból, beszennyezi és elállatiasítja az emberi lelket.
"Mikor vettek véget ezeknek a förtelmes vérengzéseknek? " - tudakolta Empedoklész görög filozófus a Kr. e. V században.
A történelem során sok művész, filozófus és tudós volt, aki osztotta ezeket az érzelmeket az állatok iránt. Leonardo da Vinci, Gandhi, Edison, Bemard Shaw, Rabindranath Tagore és Tolsztoj is vegetáriánus volt..
Annak megértéséhez, hogy egy állat feláldozása étkezési célra ellentétes az emberi természettel, elég megnézni, hogyan kedveskedik egy kisgyerek egy kiscsirkével, vagy bármilyen háziállattal.
Szenvedésre nevelve
De nemcsak az állatok megölésének ténye keltett erkölcsi kétségeket különböző népekben és emberekben. A kegyetlenség és gondatlanság, ahogy gyakran az állatokat tartják, szállítják és feláldozzák, sokak elutasítását váltja ki. Az El Medico című szakmai folyóirat írta egy, az állattenyésztés modern technikáinak szentelt cikkében. "Az élet egy tenyészüzemben a következőképpen zajlik: A nemrég született borjakat elválasztják az anyától. Zsírmentes tejjel táplá ják őket, életük néhány hónapját mozgás nélkül, 37 Celsius hőmérsékletű istállóban töltik. Ily módon többet isznak, mint egy normális állat inna (...), ezenlavül fehérjepürét esznek, ami gyorsabban gyarapítja a legjobbnak tartott fehér húst. Létük célút - a vágóhidat - antibiotikumokkal és béta-blokkolókkal, valamint a stressz elleni nyugtatókkal teleinjekciózva érik el. "
A saját élet tisztelete
A hústól való tartózkodás etikai indokai az állati élet tiszteletén túl más szempontból is levezethetők: az ember saját testének tiszteletéből. Így értették ezt, az egészséges életért a múlt század közepén az Egyesült Államokban létrejött nagy mozgalom hírnökei is (lásd: 99. old.). Etikai és vallási elveket követve jelentették ki, hogy mindentől tartózkodni kell, ami kárt okozhat a szervezet jó működésében: kábítószerek, alkoholos italok, dohány és egészségtelen ételek, úgymint a hús és származékai.
Ma sokan vannak az egész világon, akik úgy vallási alapon, mint anélkül, az egészséges életmód és saját testük tiszteletének érdekében készek alkalmazni ugyanezeket az etikai alapelveket.
Ökológiai és gazdasági okok
Az állatok tenyésztése, élelmiszerként való felhasználása luxus, gazdasági terminussal szólva intézményes pazarlás. Ha a nagy mennyiségű gabonát és hüvelyeseket nem száraz takarmányként használnák, ha a termőföldet és vizet, amit most állattenyésztő telepek állatainak nevelésére használnak fel, emberi fogyasztásra szánt gabona termelésére fordítanák, könnyen felszámolhatnák az éhínséget a világon.
Minden 5.000 kalória kukoricából (1,4 kg), amit egy tehén etetésére fordítanak, csupán 200 kalóriát nyernek vissza hús formájában (130 gramm). 1,4 kiló kukoricával a harmadik világ egy lakóját több napig táplálhatnák, de 130 gramm hús egy nyugati ember asztalára alig elég egy szeletre. A hústermelés nagy mennyiségű gabona ráfordítását követel csupán azért, hogy etethető legyen az állatállomány.
Ha 100 négyzetméter szóját ültetnek mintegy 5 kiló fehérjét nyernének, ami 70 ember fehérjeszükségletét fedezheti egy napig.
De ha ezt az 5 kiló fehérjét az állatot etetésére használják fel, csupán fél kiló marhahús nyerhető, amivel csak 2 személy napi fehérjeszükséglete fedezhető szűkösen.
Szolidaritás az éhség ellen
Vannak olyan emberek, akik érzékenyek Földünk lakóinak kiegyensúlyozatlan táplálkozására. Számukra az alábbi tények elegendőek arra, hogy abbahagyják az állati eredetű ételek fogyasztását. A Föld szegény országai kénytelenek eladni a búzát és a szóját a gazdagoknak, hogy ezek feletessék állataikkal, holott valójában e gabonaneműekre a saját lakosságuk élelmezéséhez lenne szükségük. A szolidaritás, amihez azért folyamodnánk, hogy legyőzzük az éhséget a világon, a gyakorlatban egyszerűen alkalmazható, ha emberi élelmezésre szánnák azt a sokezer tonnányi gabonát és szóját, amit állati takarmány gyártására használnak. Ez megkövetelné, hogy a gazdag országok lakói csökkentsék a húsfogyasztásukat (ami egyébként javítaná egészségüket), és növeljék a gabonafélékét és hüvelyesekét. És ha teljesen lemondanának a hús fogyasztásáról, táplálkozási szempontból semmilyen probléma sem fordulna elő, mert nyilvánvalóan bebizonyosodnék és elfogadottá válnék minden szakértő számára, hogy a hús nem nélkülözhetetlen alkotóelem az emberi táplálkozásban.
Nem utópiáról van szó. A szójafehérje tápértéke ugyanolyan vagy nagyobb, mint a húsé; és a szójából és gabonából készült termékek nagyon vonzóak és ízletesek lehetnek, amint láthatjuk a dietetikai szaküzletekben.
A vásárlói kosár
A gazdasági okok is fontosnak lehetnek az egyén számára. A fő tápanyagok egyformasága miatt a hús drágább, mint a hüvelyesek vagy burgonyafélék.
Egy 1990-ben az Egyesült Államokban végzett tanulmánysorban kiszámították, hogy egy alacsony telített zsír- és koleszterintartalmú étrend, kevés hússal és zsíros (teljes) tejtermékekkel, a fogyasztóknak évi 230 dollárt takarított meg. Így tehát a vegetáriánus étrend nemcsak egészségesebb, hanem ezenkívül olcsóbb is.
Az ember húsevésre lett teremtve?
Fogazat, álkapocs, nyál, bél vizsgálata.