1.         Egészségi okok

2.         Etikai okok

3.         Ökológiai és gazdasági okok

1. Egészségi okok

A hatvanas évekig a táplálkozási szak­értők inkább az élelmiszerhiány megszün­tetése miatt, mintsem az ételek minősége vagy a megfelelő kalóriafogyasztás biz­tosítása miatt voltak gondban.

Századunk első felében bukkant fel és kezdődött el a fehérjék mítosza: Megfelelő mennyiségű fehérjét kellett fogyasztani (a valódi szük­ségleteknél többet), és ennek legjobb mód­ját a hústermékek fogyasztásában látták.

Az utóbbi években a kutatók és táp­lákozási szakértők kimutatták, hogy fontosabb az ételek minősége, mint a mennyisége; hogy a fehérjeszükséglet kisebb, mint gondolták (lásd 58. oldal); és hogy a fejlett országok táplálkozási prob­lémája éppenséggel a túl sok állati erede­tű étel, zsír és cukor fogyasztása, és a nö­vényi termékek (gyümölcs, gabonafélék és zöldségek) mellőzése.

Végül egyre több nyilatkozat született a vegetáriánus étkezés mellett, kutatóktól és prevenciós szakemberektől éppúgy, mint hivatalos, nemzeti és nemzetközi intézmények és szervezetek részéről. Az elfogulatlan nyilatkozatairól ismert Észak-Amerikai Élelmezési Társaság már 1980-ban kinyilvánította azt a vélemé­nyét, hogy

"egyre több olyan tudományos tény van, ami alátámasztja a növényi táplálkozás és bizonyos krónikus, degene­ratív betegségek, mint az elhízás, koszo­rúérbetegségek, magas vérnyomás, a cukorbetegség, a vastagbélrák és egyebek megelőzése közötti pozitív kapcsolatot."'

Spanyolországban Grande Covián pro­fesszor, aki az ország egyik legnagyobb táplálkozástudományi szaktekintélye, a vegetarianizmusra vonatkozó kritikái ellenére Táplálkozás és egészség című könyvében ezt mondja:

"A lakto vegetá­riánus étrend táplálkozástudományi szem­pontból nézve valóban tökéletesen kielégítő lehet." És végül elismeri: "Még a szigorú vegetáriánus (veganizmus) étrend is megfelelő lehet felnőttek számára, ha figyelembe veszik nyilván­való korlátait, hogy korrigálhassák azokat," valamint hogy "a hús nem elengedhetetlen az emberi táplálkozás­ban."

Miguel Aguilar doktor, a Spanyol Királyi Fizikai Társaság rendes tagja és a Tudományos Kutatások Legfelső Taná­csának kutatója,

A vegetáriánus étrend: Út a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz (Ediciones Temas de Hoy 1990) című művében, tudományos érvekkel bizonyít­ja, hogy a vegetáriánus étrend általában magasabbrendű, mint a mindenevő, még inkább így van ez a tipikus nyugatival való összehasonlításban.

Ebben az érdekes munkában az adatok szigorúságá­val lepleznek le számos, a nyugati tár­sadalomban a hússal kapcsolatban meglevő közhelyet, például hogy fehér­jéik a legkitűnőbb minőségűek, vagy hogy a legjobb vasforrás.

Szív- és érrendszeri betegségek

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által nemrég közzétett érdekes jelentés, Étrend, táplálkozás és krónikus betegsé­gek megelőzése címmel, külön figyelmet szentel az érrendszeri betegségeknek. Ebben nemzetközi szakértők egy csoport­ja összegyűjti a növényi étrend előnyeivel kapcsolatos legújabb kutatásokat. Az egyik bekezdés így szól:

"A népesség egyes csoportjainál, akik növényi eredetű ételekben gazdag táplálékot fogyasztanak, sokkal kevesebb a szívkoszorúér-betegség, mint az átlag népességnél. A hollandiai és norvégzaj hetedik napot ünneplő adventistáknál az átlag népességgel összehasonlítva például harmad- vagy felearányban fordul elő szívbetegség.

Azoknak a h. n. adventisták­nak az esetében, akik húst esznek, az elő­fordulás gyakoribb, mint azoknál, akik vegetáriánusok. A vegetáriánus britek szívkoszorúér-betegség miatti halálozási aránya 30% alatt van, szemben a nem vegetáriánusokkal, még ha kisebb ciga­rettafogyasztásukat figyelembe is vesszük. A vérkoleszterinszint sokkal alacsonyabb, mint a lakto vegetáriánusok és nem vege­táriánusok esetében. "'

Grande Covián professzor idéz köny­vében egy, a Loma Linda Egyetemen (USA) 27 530 adventistánál elvégzett ta­nulmányt, akik fele ovo-lakto vegetáriá­nus vagy szigorú vegetáriánus volt. Az eredmények mutatják, hogy a koszorúér betegség miatti halálozás (miokardiális infarktus) az adventistáknál, a népesség más részéhez viszonyítva csak 55%. Sőt mi több, azoknak az adventistáknak, akik hetente több mint négy alkalommal esznek húst, a halálozási kockázatuk ko­szorúér-betegségekben 70 %-kal nagyobb (a szorzó 1,7) mint a vegetáriánus adven­tistáknak (lásd 113. oldal). Mivel egyikük sem dohányzik és mindannyian hasonló életmódot folytatnak, az infarktus bekövetkezésének tekintetében a különb­ségek csupán a táplálkozásnak tulaj­doníthatók.

A koleszterin

A szigorú vegetáriánus étrend nem tartal­maz koleszterint, mivel ez az anyag csak az állati eredetű ételekben található meg. Egyetlen gyümölcs, gabonaféle vagy zöldség sem tartalmaz koleszterint. A szervezet képes előállítani a számára szükséges koleszterint a táplálék zsír­savaiból.

Ha ezen felül jelentős mennyiségű koleszterin kerül be az étellel, szintje a vérben veszélyesen megnövekszik.

A vegetáriánusok kevesebb vérkolesz­terinnel rendelkeznek, ami védi őket az érelmeszesedés, a szivinfarktus, az agytrombózis és más szívkeringési bán­talmak kialakulásatól.

Megállapíthatták, hogy a vegetáriánus adventisták kolesz­terinszintje átlagosan 149 mg/dl, míg a nem adventistáké, akik húst fogyasztanak, átlagosan 214 mg/dl.'

Ausztráliában tanulmányt folytattak az étrend kolesz­terinszintre gyakorolt hatásáról. Az emberek egyik csoportjának többek kö­zött 250 gramm sovány húst adtak enni mindennap, míg a másik csoportnak ugyanazt az étrendet állították össze, de a húst glutén- és szójafehérjével helyettesí­tették. A hatodik hétre a vegetáriánusok a koleszterinszint kétszeres csökkenését érték el azokkal szemben, akik a sovány húsból álló étrendet követték.

A rák

A vegetáriánus étrend a következő okok miatt véd a a rák ellen:

1

Bőségesen rendelkezésre állnak olyan rák elleni védőanyagok, amelyek csak a növényi étrendben találhatóak: karotin vagy A-provitamin (a sárgarépában, a paprikában és más színes zöldségek­ben), enzimek, amik hatástalanítják a rákkeltő benzpiréneket (a káposztában és a fejes salátában), proteázgátló (a hüvelyesekben) és antioxidáns (C-vi­tamin) vegyületek.

· Bőségesen tartalmaz növényi rostot, melynek hiánya növeli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. A hús egyáltalán nem tartalmaz növényi ros­tot (cellulóz). A rost megköti a bélben előforduló rákkeltő anyagokat, és ugyanazt teszi a koleszterinnel és epe­savakkal.'°

· A vegetáriánusok általában sokkal kevesebb zsírt fogyasztanak, mint a nem vegetáriánusok. Ezenkívül a növényi zsírok általában rákellenes védőhatásúak, egyszeresen vagy több­szörösen telítetlen, és az egészségre kedvező hatású zsírsavakat tartalmaz­nak. Bizonyított, hogy minél jobban növekszik az állati zsír fogyasztása, annál több a mellrák miatti halálozás."

· A növényi táplálék mentes az olyan húsban található rákkeltő anyagoktól, mint a benzpirén, metilkolantrén, a nitrítek és az állati növekedési hor­monok.

A WHO tanulmányi csoportjának Étrend, táplálkozás és krónikus betegsé­gek megelőzése című jelentése közli, hogy "a vastagbél és végbélrák előfor­dulása a kaliforniai h. n. adventisták között a legalacsonyabb (ahol e tekintet­ben különböző tanulmányokat végeztek). A csoport fele vegetáriánus, ami bizonyít­ja a vegetáriánus étrend védőhatását, bár a népességnek ez a csoportja is tartózko­dik az alkohol fogyasztástól.

Ahogy már említettük (lásd: 100. old.), a Rákellenes Európai Charta vala­mennyi fenti állítással egyetért, mivel gyümölcsöt és friss zöldséget, valamint rostban gazdag, vagyis teljes őrlésű gabonaféléket ajánl táplálékként.

Az elhízás

Az elvégzett tanulmányok legnagyobb része azt igazolja, hogy akík növényi ere­detű ételeket fogyasztanak, átlagosan 4-10 kilóval kisebb a súlyuk azoknál, akik általában húst fogyasztanak. A WHO tanulmányi csoportjának jelen­tése szerint`  egyre több vizsgálat bizonyítja, hogy a túl zsíros étrend kedvez a súlynövekedésnek. Minél több a zsírból származó étrendi kalória, annál nagyobb az elhízás kockázata.

A WHO jelentésében ezek a sta­tisztikai és tapasztalati felfedezések összhangban vannak azzal, hogy a vege­táriánusok kisebb mennyiségű zsírt fogyasztanak, úgy abszolút (napi gramm zsír), mint relatív mértékben (lásd: 48. oldal, a zsírból nyert kalória aránya!)

Az artériás nyomás

A WHO e felmérése szerint "közegész­ségügyi tanulmányok rendszeresen bemu­tatják, hogy az artériás nyomás a vege­táriánusok között alacsonyabb, mint a nem vegetáriánusok között (...). Bár nem könnyű meghatározni ezeknek az ered­ményeknek a pontos okát, ezek a tanul­mányok jelzik, hogy az állati eredetű ter­mékek valamelyik alkotója, talán a fehér­jék vagy a zsír, befolyásolja az artériás nyomást a jól táplált népességnél.

Az említett jelentés ugyanúgy ajánlja a magas vérnyomás, mint az elhízás elkerü­lését alacsony zsírtartalmú étrenddel, tel­jes szénhidráttartalmú ételek (pl. teljes gabonafélék) fogyasztásának növelésével, az alkohol- és a sófogyasztás minimálisra csökkentése mellett.

Cukorbetegség

Akik nem esznek húst, azoknál kisebb a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Vannak tanul­mányok, ame­lyek azt su­gallják, hogy a rendszeres és bőséges húsfogyasztás kapcsolatban lehet a cukorbetegség kialakulásával.

Mivel ez így van, felül kellene vizs­gálni minden cukorbeteg-diétát, amelyek­ben általában jelen van a rostonsült. Könnyen meglehet, hagy amit a cukorbe­tegeknek ajánlanak, éppenséggel beteg­ségük kiváltója vagy súlyosbítója.

A csontritkulás

Az ovo-lakto vegetáriánus nők esetében kevésbé gyakori a csontritkulás, mint azoknál, akik rendszeresen esznek húst. A csontritkulás a nőket a menopauza után sújtja leginkább. Ez a betegség a csontok tömegének és szilárdságának elvesztésé­ből áll, és hajlamossá teszi a törésre, eltorzulásra (lásd 85. old.).

A kutatók nem tárták még fel, hogy miért szenved kevesebb ovo-lakto vege­táriánus nő csontritkulásban, mint a húst fogyasztó, annak ellenére, hogy a kalcium­fogyasztás mindkét étrendben hasonló. Úgy vélik, hogy egy még nem igazán ismert ok folytán, a magas fehérjefo­gyasztás okozza a húsból álló étrendben azt, hogy a szervezet több kalciumot választ ki a vizelettel.

A fizikai állóképesség

Ismert tény, hogy a fizikai állóképesség vegetáriánus atlétáknál magasabb, mint azoknál, akik húsból álló étrendet követ­nek. Akik sok húst esznek, több "kezdő energiájuk" van arra, hogy maximális erőkifejtést érjenek el rövid idő alatt, de előbb kifáradnak. Ez a helyzet a súlyemelőknél, akik általában bő mennyi­ségű húsból álló hiperproteines étrendet követnek; rendkívüli erőkifejtésre képe­sek egy adott pillanatban, de hiányzik az állóképességük.

Ugyanazt mondhatnánk az állatokról.

Hogyan lehetséges, hogy egy szarvas megmenekül az oroszlán üldözésétől?

Egyszerűen azért, mert az oroszlán futásának kezdetén nagyobb sebességet ér el, de ha nem sikerül gyorsan elérni nö­vényevő áldozatát, abbahagyja üldözését, mert elfárad. A növényevő állatok álló­képessége sokkal nagyobb. És nem csak az állóképessége. Az orrszarvú egyike a legnagyobb tolóerőt kifejtő állatoknak, és kizárólag növényevő. Az elefánt, a bö­lény, az ökör a nagy izomtömeggel és közmondásossá vált erővel rendelkező növényevő állatok közé tartoznak.

Svájci kutatók végezték el a jól edzett atléták állóképességének vizsgálatát: szobakerékpáron pedáloztatták őket. Miután három napon keresztül állati ere­detű, bőséges fehérjéből és zsírból álló étrendet követtek, 57 percet tudtak megál­lás nélkül pedálozni (átlagos idő). A kö­vetkező három nap alatt vegyes étrendet (tojást, tejet, burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt) fogyasztottak, és pedálozá­suk maximális átlagideje 114 percre emelkedett. De miután teljes gabonafélék­ben, diófélékben, valamint gyümölcsben, hüvelyesekben és más zöldségekben gazdag vegetáriánus étrendet követtek, megállás nélkül átlagosan 167 perces pedálozást értek el.

Etikai okok

Vannak egyének, akik arra a meg­győződésre jutottak, hogy etikai okok mi­att kell növényi eredetű (gyümölcs, gabonafélék és zöldségek) ételeket fo­gyasztaniuk. Nyilvánvalóan ezeket nem tudják mérni, sem elemezni tudományos ismérvekkel, és mindenki teljesen szabad abban, hogy elfogadja-e vagy sem.

E téren mindnyájunknak nagyfokú türelmet kell gyakorolnunk - amire az emberiségnek manapság annyira szüksége van - tiszteletben tartva mások véle­ményét és hitét.

Az élet tisztelete

Az állati élet iránti tisztelet, mint érv a húsevéssel szemben, nagyon régi gondo­lat. A keleti vallások, például a buddhiz­mus nagy jóságot és szánalmat tanúsí­tanak az állatok iránt, bár vannak, akik ezt a lélekvándorlás tanításával hozzák inkább kapcsolatba (bármely állatban lakhat emberi lélek), mintsem magával az állatok tiszteletével. Annyi mindenesetre biztos, hogy sok keleti nép van, amely a régi időktől kerülte az állatok táplálkozási célból való megölését. Az ókori Görög­országban és Rómában is kialakult ez az eszme: Püthagorasz, Porphüriosz és Ovi­diusz másokkal együtt úgy vélték, hogy állatok megölése táplálkozási célból, beszennyezi és elállatiasítja az emberi lelket.

"Mikor vettek véget ezeknek a förtelmes vérengzéseknek? " - tudakolta Empedoklész görög filozófus a Kr. e. V században.

A történelem során sok művész, filozó­fus és tudós volt, aki osztotta ezeket az érzelmeket az állatok iránt. Leonardo da Vinci, Gandhi, Edison, Bemard Shaw, Rabindranath Tagore és Tolsztoj is vege­táriánus volt..

Annak megértéséhez, hogy egy állat feláldozása étkezési célra ellenté­tes az emberi természettel, elég megnézni, hogyan kedveskedik egy kisgyerek egy kiscsirkével, vagy bármilyen háziállattal.

Szenvedésre nevelve

De nemcsak az állatok megölésének ténye keltett erkölcsi kétségeket különböző népekben és emberekben. A kegyetlenség és gondatlanság, ahogy gyakran az álla­tokat tartják, szállítják és feláldozzák, sokak elutasítását váltja ki. Az El Medico című szakmai folyóirat írta egy, az állat­tenyésztés modern technikáinak szentelt cikkében. "Az élet egy tenyészüzemben a következőképpen zajlik: A nemrég született borjakat elválasztják az anyától. Zsír­mentes tejjel táplá ják őket, életük néhány hónapját mozgás nélkül, 37 Celsius hőmér­sékletű istállóban töltik. Ily módon többet isznak, mint egy normális állat inna (...), ezenlavül fehérjepürét esznek, ami gyorsab­ban gyarapítja a legjobbnak tartott fehér húst. Létük célút - a vágóhidat - antibi­otikumokkal és béta-blokkolókkal, valamint a stressz elleni nyugtatókkal teleinjekciózva érik el. "

A saját élet tisztelete

A hústól való tartózkodás etikai indokai az állati élet tiszteletén túl más szempont­ból is levezethetők: az ember saját testének tiszteletéből. Így értették ezt, az egészséges életért a múlt század közepén az Egyesült Államokban létrejött nagy mozgalom hírnökei is (lásd: 99. old.). Etikai és vallási elveket követve jelentet­ték ki, hogy mindentől tartózkodni kell, ami kárt okozhat a szervezet jó műkö­désében: kábítószerek, alkoholos italok, dohány és egészségtelen ételek, úgymint a hús és származékai.

Ma sokan vannak az egész világon, akik úgy vallási alapon, mint anélkül, az egészséges életmód és saját testük tiszteletének érdekében készek alkal­mazni ugyanezeket az etikai alapelveket.

Ökológiai és gazdasági okok

Az állatok tenyésztése, élelmiszerként való felhasználása luxus, gazdasági terminussal szólva intézményes pazarlás. Ha a nagy mennyiségű gabonát és hüve­lyeseket nem száraz takarmányként használnák, ha a termőföldet és vizet, amit most állattenyésztő telepek állatainak nevelésére használnak fel, emberi fogyasz­tásra szánt gabona termelésére fordítanák, könnyen felszámolhatnák az éhínséget a világon.

Minden 5.000 kalória kuko­ricából (1,4 kg), amit egy tehén etetésére fordítanak, csupán 200 kalóriát nyernek vissza hús formájában (130 gramm). 1,4 kiló kukoricával a harmadik világ egy lakóját több napig táplálhatnák, de 130 gramm hús egy nyugati ember asztalára alig elég egy szeletre. A hústermelés nagy mennyiségű gabona ráfordítását követel csupán azért, hogy etethető legyen az állatállomány.

Ha 100 négyzetméter szóját ültetnek mintegy 5 kiló fehérjét nyernének, ami 70 ember fehérjeszükségletét fedezheti egy napig.

De ha ezt az 5 kiló fehérjét az állatot etetésére használják fel, csupán fél kiló marhahús nyerhető, amivel csak 2 személy napi fehérjeszükséglete fedezhető szűkösen.

Szolidaritás az éhség ellen

Vannak olyan emberek, akik érzékenyek Földünk lakóinak kiegyensúlyozatlan táplálkozására. Számukra az alábbi té­nyek elegendőek arra, hogy abbahagyják az állati eredetű ételek fogyasztását. A Föld szegény országai kénytelenek eladni a búzát és a szóját a gazdagoknak, hogy ezek feletessék állataikkal, holott valójában e gabonaneműekre a saját lakosságuk élelmezéséhez lenne szük­ségük. A szolidaritás, amihez azért folya­modnánk, hogy legyőzzük az éhséget a világon, a gyakorlatban egyszerűen alkal­mazható, ha emberi élelmezésre szánnák azt a sokezer tonnányi gabonát és szóját, amit állati takarmány gyártására használ­nak. Ez megkövetelné, hogy a gazdag országok lakói csökkentsék a húsfo­gyasztásukat (ami egyébként javítaná egészségüket), és növeljék a gabonafélé­két és hüvelyesekét. És ha teljesen lemon­danának a hús fogyasztásáról, táplálkozá­si szempontból semmilyen probléma sem fordulna elő, mert nyilvánvalóan bebi­zonyosodnék és elfogadottá válnék min­den szakértő számára, hogy a hús nem nélkülözhetetlen alkotóelem az emberi táplálkozásban.

Nem utópiáról van szó. A szójafehérje tápértéke ugyanolyan vagy nagyobb, mint a húsé; és a szójából és gabonából készült termékek nagyon vonzóak és ízletesek lehetnek, amint láthatjuk a dietetikai szak­üzletekben.

A vásárlói kosár

A gazdasági okok is fontosnak lehetnek az egyén számára. A fő tápanyagok egy­formasága miatt a hús drágább, mint a hüvelyesek vagy burgonyafélék.

Egy 1990-ben az Egyesült Államokban vég­zett tanulmánysorban kiszámították, hogy egy alacsony telített zsír- és koleszterin­tartalmú étrend, kevés hússal és zsíros (teljes) tejtermékekkel, a fogyasztóknak évi 230 dollárt takarított meg. Így tehát a vegetáriánus étrend nemcsak egészsége­sebb, hanem ezenkívül olcsóbb is.

Az ember húsevésre lett teremtve?

Fogazat, álkapocs, nyál, bél vizsgálata.