Családtervezés

A kezünkbe vehetjük-e a döntést, hogy legyen-e gyermekünk, illetve hogy hány gyermekünk legyen? Ez a kérdés minden házaspárnál minden bizonnyal felvetődik.

Ebben a kérdésben olyan a szabadságunk, mint a királyt képviselő helytartónak vagy a gazda vagyonát kezelő sáfárnak. Ismernem kell az Úr célját, „szempontját”, és tudnom kell, hogy majd számot kell adnom neki.

● Nem motiválhat bennünket az önzés.

● Mint sáfároknak, jogunkban áll a fogamzást szabályozni.

● Szociális okból, annyit vállaljunk, amennyit fel tudunk nevelni.

● Egészségügyi okból.

● A szolgálatunkból, a munkánkból adódóan stb.

Látnunk kell azonban a következőt.

A magzat a fogamzás pillanatától kezdve emberi lény, akinek az életét csak az veheti el, aki adta. A fogamzásgátlás megoldásából csak olyat választhatunk,

● amely nem árt a szülők, illetve a születendő gyermek egészségének,

● amely megelőzi a fogamzást, és nem okoz vetélést.

Felhasználható minden olyan, a testre ártalmatlan módszer, amely nem zavarja az együttlét bensőséges légkörét. Az már teljesen egyéni, illetve a pártól függő, hogy mi az, ami zavarja. „Biztos” módszer nincs. Ha a védekezés ellenére bekövetkezik a fogamzás, Istennek hálát adva, el kell fogadni a gyermeket, abban a tudatban, hogy Ő jobban tudja, mi jó nekünk.

Feladat

A függelékből „A h. n. adventista alapelv az abortuszról” és a „Fogamzásgátló módszerek” című részt olvassátok el!

Ha nem születne gyermekünk, és szeretnénk, szép és humánus dolog árva, eldobott gyermekek felnevelése. Lásd „Akiket a szüleik eldobtak” című mellékletet.

„Mielőtt a családot szaporítjuk, vegye mindenki fontolóra, vajon Isten dicsőségére vagy szégyenére válik-e, ha gyermekeket hozunk a világra. Kell, hogy a házastársak Istent igyekezzenek dicsőíteni az egyesülésük kezdetétől fogva, a házasságuk minden évében. Nyugodtan gondolják meg, hogy vajon elégségesen gondoskodhatnak-e a gyermekeikről. Nincs joguk gyermekeket hozni a világra, hogy azok mások terhére legyenek...

Anyák nyomorúságosan tengetik az egész életüket, majdnem mindig gyermekkel a karjukon, akiknek csak nagy nehezen tudnak kenyeret a szájukba és ruhát a testükre adni. A világ tele van ilyen felhalmozott nyomorúsággal.” (Ellen G. White: Üzenet az ifjúságnak, 330–331. oldal)

Megbeszélendő kérdések

● Gondolkodtatok-e azon, illetve beszélgettetek-e arról, hogy hány gyermeket szeretnétek, és mikor?

● Mi a tervetek?

● Az az idő, amelyben élünk, mennyiben befolyásolja az elképzeléseteket?

● Mi a véleményetek az „egykéről”?

További tanulmányozása

1Móz 1:28; 5Móz 32:39; Zsolt 127:3; Fil 2:2-5; 1Kor 4:7; 1Kor 7:25-40

Ajánlott irodalom

Batár (szerkesztő): Nővédelem, családtervezés. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1978

Felhasznált irodalom

Dr. Pálhegyi Ferenc: Keresztyén házasság. Református Zsinati Iroda, sajtóosztály, Budapest, 1992

Ellen G. White: Válaszd az életet! Advent Kiadó, Budapest, 1990

A függelék megemlített részei