Fogamzásgátlás

Fogamzásgátlási módszerek

A szakkönyvek bőven írnak a fogamzásgátlási módszerekről, ennek ellenére sokan vannak, akik mégsem ismerik azokat, vagy nincsenek tisztában a hatásukkal, s így válogatás nélkül használják valamelyiket. Nézzük meg, milyen eszközök, eljárások állnak rendelkezésünkre, és melyik hogyan gátolja a fogamzást, terhességet; és mik a jellemző mellékhatások.

1. A mechanikus fogamzásgátlók közül a legismertebb

● a gumi óvszer (condom),

● a pesszárium.

A hatásuk lényege, hogy a spermiumok (hímivarsejtek) útjába átjárhatatlan akadályt képeznek. A condom a férfiak által használható egyetlen mechanikus eszköz, míg a hüvelyi pesszárium a méhnyak eltakarásával képez gátat, és akadályozza meg az ondó méhnyakba való jutását. Helyes használat mellett mellékhatásuk nincs.

2. Kémiai fogamzásgátló szerek

● házi készítmények (szappan, ecet, só, citromlé),

● gyógyszertári készítmények (tabletták, oldatok, habzó tabletta, zselé, kúp, krém, film, globulus, hab...)

Ezek a készítmények közvetlen érintkezés útján, vegyi folyamat révén teszik élet- és mozgásképtelenné a spermiumokat. Önmagában igen gyenge fogamzásgátlási eljárás. Eléggé vitatott a hüvelynyálkahártya és a cervix (méhnyak) gyulladásához való köze és az, hogy nem változtatja-e meg a hüvely természetes Döderlein-flóráját, nem okoz-e vegyi ártalmat, mérgezést, rákos megbetegedést.

3. Hormonális fogamzásgátló szerek

● Kombinált gyógyszerek,

● szekvenciális készítmények,

● csak gesztogént tartalmazó tagletták,

● esemény utáni tabletták

A hatásuk a peterésé, tüszőrepedés gátlásán alapszik. A mellékhatásuk közül a leggyakoribb a szubjektív kellemetlenség, vérzészavar, trombózis, rák. Ezenkívül sok nőnek ellenjavallt (például az életkor, dohányzás stb. miatt). Ez a szer az egyik legkényelmesebb, de az egészségre veszedelmes fogamzásgátló.

4. A méhbe helyezett eszközök

● spirál vagy hurok néven ismertek.

A hatásukat úgy fejtik ki, hogy meggátolják a megtermékenyített petesejt beágyazódását, az újabbak vegyi anyagot is tartalmaznak. Ha nagyon egyszerűen szeretnénk fogalmazni, akkor azt kellene mondanunk, hogy „mini terhességmegszakítást” okoz. Mellékhatása gyulladás, vérzészavar, görcsöt okoz, és ritkábban ugyan, de kilökődhet. Az élet eredetét kutató emberek is megállapodtak abban, hogy az élet a petesejt és a hímivarsejt egyesülésekor kezdődik. Így erkölcsileg kifogásolható ezen eszközök használata.

5. Műtéti módszerek

● A petevezető átjárhatóságának megszüntetése,

● az ondóvezeték átvágása.

Hatására a petesejt nem jut a méhüregbe, illetve az ondó a hüvelybe. Mellékhatása visszafordíthatatlan. Egy 1980-as adat szerint csak orvosi javallat birtokában alkalmazható.

6. Egyéb eljárások

● Megszakított közösülés,

● természetes fogamzásgátlás

A megszakított közösülés a legősibb módszer, amelynek lényege, hogy a hímvessző az orgazmus előtt távozik a hüvelyből. A közismert hibaforrásai mellett meg kell említeni, hogy lelki zavart, kielégületlenséget okoz, valamint a húgycső már a közösülés előtt is tartalmazhat spermiumokat. A természetes fogamzásgátlásnak több összetevője van. A legismertebb az Ogino-Knaus-féle naptármódszer, amelynek lényege, hogy kiszámítjuk a tüszőrepedés időpontját. A petesejt maximum 24 óráig termékenyíthető meg, a spermiumok maximum 3 napig élnek. A biztonságot fokozza az ébredési hőmérséklet mérése is. A tüszőrepedéskor a hőmérséklet megemelkedik, az azt követő három nap után alig következik be terhesség.

A kivitelezése a következő. Minimum három órai alvás után, rögtön ébredéskor, minden tevékenység előtt, lehetőleg minden nap ugyanabban az időben, ciklusonként ugyanazzal a hőmérővel, felkelés előtt az előre odakészített és lerázott hőmérővel, szájban öt percig mérjük a hőmérsékletünket. Továbbnöveli a hatásosságot a hüvelyváladék megfigyelése is. Közvetlenül a menstruáció után nem termelődik hüvelyváladék, majd kevés, sűrű, tapadós, amit, ha megpróbálunk húzni, elszakad, később pedig hígabb, tejszerű lesz, és egyre tisztább, vizesebb. Közvetlenül a tüszőrepedés előtt a tojásfehérjéhez lesz hasonló a bővebb, szinte elszakíthatatlan váladék. Ennél a módszernél a következőt kell megfigyelni és jegyezni naponta. A hüvelynyílás tapintáskor száraz-e vagy nedves; tapad-e az ujjunkra váladék; nyúlik-e; milyen a színe, szaga. Ha a váladék száraz vagy tapadós, szabad a szeretkezés, ha bő váladék van, vigyázni kell.

Végül a méhnyak vizsgálata tartozik még ide. A kivitelezése a következő. Minden nap ugyanabban az időben, guggolva vagy az egyik lábat például székre feltéve, tiszta kézzel, a mutató-, illetve a középső ujjal megtapintani a méhnyakat. Terméketlen napokon olyan kemény, mint az orr, a méhszáj csukott. A tüszőrepedéskor és közvetlen közelében a méhnyak nehezen érhető el, ajakpuhaságú, a méhszáj nyitott, és a váladék bőséges.

Ezt a négy dolgot párhuzamosan, egyszerre használva, 98-99 százalékos biztonságú módszerhez jutunk, ha helyesen, előírás szerint alkalmazzuk. A termékeny napokon tartózkodni kell a közösüléstől, vagy más fogamzásgátló eszközt kell alkalmazni. Napi tíz percet vesz el az időnkből, és nincs mellékhatása. Elmondhatjuk tehát, ha az egészséges életmódot és a keresztény alapelvet szeretnénk követni, nem alkalmazhatjuk a kémiai és hormonális szereket, sem pedig a megszakított közösülést. Ha erkölcsi szempontból nézzük a kérdést, akkor a méhbe helyezett eszközök és műtéti módszerek alkalmazhatatlanok.

Mi marad akkor tehát? „Az egész életemen át rettegjek?” – kérdezhetik sokan. Próbálják meg a természetes fogamzásgátlást! Mechanikus eszközökkel kiegészítve, mellékhatás nélküli, biztos módszerhez jutunk. Ne a kényelmet, inkább a testi és lelki egészséget nézzük!

Pappné Szigeti Gyopár