Mi a szerelem?

 

Témaindító kérdések

● Voltál-e szerelmes? Ha igen, hány éves korodban?

● Mit szerettél abban, akibe szerelmes voltál?

● Miután kiábrándultál, olyannak látod-e, mint korábban?

● Mi a véleményed a „szerelem első látásra” esetről?

 

Salamon és Sulamit szerelme (Ének 8:6-7)

A Biblia középtáján van egy csodálatos költemény, az Énekek éneke. Salamonnak, a királynak és Sulamitnak, a pásztorlánynak a történetét mondja el. Mivel költemény, és sok abban a költői kifejezés, nem egyértelmű a történet, a Bibliát magyarázók szerint. Nézzünk egyet a sok közül!

Salamon álruhában megismerkedik Sulamittal, a pásztorlánnyal. Megszeretik egymást, és a férfi  megígéri, hogy eljön majd a lányért. Múlik az idő, a lány várja, majd keresi a szerelmét, de nem találja. Egy napon megjelenik a király a gyaloghintójával Sulamit falujában. A lány a királyban a szerelmét ismeri fel, aki elviszi magával. Ezután leírja a költemény (a szerelmi kép) a fiatal házasok örömét. Van egy konfliktuseset is a házasságban. Egy alkalommal a fiatalasszony nem nyit ajtót, s mire megbánja a viselkedését, a férje elmegy. Kétségbeesett keresés következik, amelynek vége a kibékülés.

Ez a bibliai könyv megvilágítja a bibliai szerelmet, amelyet oly sokszor megmásítottak, és hol az egyik, hol a másik végletbe estek.

 

Válaszok arra a kérdésre, hogy mi a szerelem

1. Platonista válasz. „Álmodozz, és gondolj szépeket!” Ez lehetne a plátói szerelem jelszava. Platón ezt írta két és fél ezer évvel ezelőtt.

„Csillagokat nézel, szép csillagom,

ég, ha lehetnék,

két szemedet nézném

csillagok ezreivel.”

                   (Szabó Lőrinc fordítása)

Szerinte a valóság az idea világa. Amit érzékelünk, az csak árnykép. De plátói szerelemről nincs szó a Bibliában!

 

2. Romantikus fatalista válasz. A szerelem rajtunk kívül álló hatalom, amely az akaratunk ellenére magával ragad.

„A szerelem, a szerelem

a szerelem sötét verem,

Beleestem, benne vagyok...”

                               (Petőfi)

„Nem tehetek arról, hogy beleszerettem” – mentegetőzik a fatalista. A sorsszerűség gondolata igazolhatja a bűnösséget is. A jelszó, „Ki vagy szolgáltatva, nem tehetsz semmit.” Természetesen, a romantikus szerelem sem bibliai.

 

3. Materialista válasz. A szélsőséges materialisták „megtalálták a szerelemanyagot”, C6H5-CH (NH2) – CH3 (phenilaetilamin). Amikor valaki szerelmes, ennek az anyagnak a koncentrációja megnő a vérében. Ezt a nézetet kevesen veszik komolyan. Annál többen vallják napjainkban a freudista eszmét!

 

4. Freudista válasz. A szerelem = az állati ösztön szublimációja (szellemivé átalakított formája). Freud mondja, az embert éppúgy az ösztöne vezeti, mint az állatot. A cél: kielégülés az ösztöntárgyon.

Ha ez igaz, mi következik ebből? Gondold végig. Akibe te ma szerelmes vagy, az a te számodra ösztöntárgy. De ez fordítva is igaz. Te is ösztöntárgy vagy annak, aki téged szeret! Ezzel a szerelem – bármilyen furcsa is – személytelenné válik. Olyan vagy nekem, int egy ízletes szendvics. Arra kellesz, hogy kielégüljek veled. Ha megunom a szendvicset, jöhet a pirítós kenyér. A hűségnek – ebben a szemléletben – nincs semmi értelme. Magától értetődő, hogy ez is távol áll a bibliai gondolkodástól!

 

A Biblia ezt írja.

„Csalárdabb a szív mindennél...” (Jer 17:9)

Ezt a tényt húzza alá a szerelem két pszichológiai jellemzője is.

a) Tudatbeszűkülés (csőlátás). Megszűnik körülöttem a világ, csak őt látom. Úgy viselkedem, mint a béka a kígyó előtt.

b) Projekció (kivetítés). Olyannak látom a másikat, amilyennek látni szeretném. Belevetítem az álmomat, vágyamat, rávetítem a bennem élő, tökéletes lány (vagy fiú) képét.

Mindkét jelenség valóságtorzítás!

 

5. Mit tanít a Biblia a szerelemről?

a) A Biblia nem plátói, hanem testi szerelemről beszél.

„Domború csípőd ékszerhez hasonló...

A tested búzahalom...

Két melled, mint két őzike...

Nyakad elefántcsonttorony...

A szemeid hesbóni tavak...

Orrod, mint Libánon tornya...”

                               (Ének 7:1-10)

 

b) A Biblia nem romantikus szerelemről beszél. A Biblia szerint a sorsunk Isten kezében van, nem a csillagokban, nem a génekben, nem ismeretlen és rajtunk kívül álló hatalom, például a szerelem szeszélyében, ahogyan a romantikus szerelmesek gondolják.

c) A Biblia nem materialista módon beszél a szerelemről, mivel szerinte az ember nemcsak anyag, hanem Isten képe is. Ezért a szerelemben és a házasságban Isten lényét tükrözzük. Hogy ezt tehessük, szakítanunk kell az önzéssel, mert Isten lényege a szeretet (1Ján 4:8).

Az isteni szeretet (agapé)

● feltétlen elfogadás (akkor is, ha öreg és beteg lesz),

● feltétlen odaadás,

● független a hangulattól és az érzelemtől,

● független a másik viselkedésétől és viszontszeretetétől,

● nem „én”, hanem „te” központú, és ezért személyes.

A Biblia a szerelmet a halálhoz és a sírhoz (a kemény sziklába vájt sírhoz) hasonlítja (Ének 8:6). Isten irántunk való szeretete is a halálban és a sírban lett nyilvánvalóvá számunkra (Róma 5:8). A  mi szerelmünk egymás iránt akkor tükrözi Isten képét, ha a testi vonzalmat és a baráti érzést az isteni szeretet védőburka veszi körül.

 

Ettől lesz erős és tartós, mint a szikla.

 

„A szeretet Mennyből származó palánta. Nem oktalan, és nem vak. Tiszta, és szent. De az érzéki szív szenvedélye egészen más valami. Amíg a tiszta szeretet Istent bevonja mindenkor a tervébe, és Isten Lelkével teljes összhangban van, a szenvedély önfejű, hebehurgya, oktalan, elvakult, visszautasít minden korlátozást, és a kiválasztottját bálványozza.

Akiben őszinte szeretet él, annak viselkedése Isten kegyelméről fog tanúskodni. Minden lépését a házasság kérdésében szerénység, egyszerűség, őszinteség, erkölcsösség és vallásosság fogja jellemezni.”

(Ellen G. White: Üzenet az ifjúságnak. 328. oldal)

 

Megbeszélendő kérdések

● Mit jelent most számodra az Énekek éneke 2. fejezetének 7., illetve 8. fejezetének 4. verse?

● Hogyan kerülheted el, hogy „elvakulttá legyél”?

● A szerelemnek melyik „változatával” találkoztál eddig a környezetedben?

● Hogyan segíthetsz azoknak, akik vakvágányon haladnak a szerelmet illetően?

 

További tanulmányozásra

Énekek éneke

Ellen G. White: Üzenet az ifjúságnak. Az „Udvarlás és házasság” című fejezet

A korinthusiakhoz írt első levél 13. fejezete

 

Ajánlott irodalom

Ellen G. White: Üzenet az ifjúságnak. Biblia-iskolák Közössége, Budapest, 1989

Ellen G. White: Válaszd az életet! Advent Kiadó, Budapest, 1990

Josh McDowell és Paul Lewis: Neked milyen szerelem kell? Primo Kiadó, Budapest

Wemer K. Hontalek: Te + én. Omega Kiadó, Debrecen, 1989

 

Felhasznált irodalom

Dr. Pálhegyi Ferenc: Keresztyén házasság. Református Zsinati Iroda, sajtóosztály, Budapest, 1992

Ellen G. White: Üzenet az ifjúságnak. Biblia-iskolák Közössége, Budapest, 1989

A szeretet éneke. Szombatiskolai tanulmány, Advent Kiadó, Budapest, 1992

Fiatalok kérdései, gyakorlatias válaszok. Watchtower B. A T. S. New York, 1990